„Oecanthus pellucens” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
23. sor: 23. sor:
 
Leírás: Karcsú, szalmasárga, sárgás-barna színezetű. A fejen és pronotumon barna keresztirányú csík van. A fej előreálló. A hím elülső szárnya erősen kiszélesedett, a nőstényé keskenyek. A tojócső egyenes.
 
Leírás: Karcsú, szalmasárga, sárgás-barna színezetű. A fejen és pronotumon barna keresztirányú csík van. A fej előreálló. A hím elülső szárnya erősen kiszélesedett, a nőstényé keskenyek. A tojócső egyenes.
   
Testhossz: S 10-14mm, 10-16mm $, tojásrakó 6-8.
+
Testhossz: 10-14mm, 10-16mm $, tojócső 6-8 mm.
   
 
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet.
 
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet.

A lap 2016. november 28., 14:22-kori változata

#0270

Magyar név: pirregő tücsök

Tudományos név: Oecanthus pellucens (Scopoli, 1763)

Elterjedés: dél-európai

Faunatípus: ponto-mediterrán

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: II

0270.wav


Leírás: Karcsú, szalmasárga, sárgás-barna színezetű. A fejen és pronotumon barna keresztirányú csík van. A fej előreálló. A hím elülső szárnya erősen kiszélesedett, a nőstényé keskenyek. A tojócső egyenes.

Testhossz: ♂ 10-14mm, ♀ 10-16mm $, tojócső 6-8 mm.

Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet.

Megoszlás: a közép-ázsiai-mediterrán faj, széles körben elterjedt hazánkban, különösen sík területeken.

Habitat és életmód: egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt.

Fenológia: Az imágók júliustól október végéig fordulnak elő. Pete alakban telelnek. A lárvák májustól jelennek meg.