„Az egyenesszárnyúak származása” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(58 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Az egyenesszárnyúak ősei egészen a <u>Paleozoikum</u>ban élt protoorthopterákig ''(<u>Stenaropodidae</u>)'' követhetők nyomon. A Középső- és a Felső-karbonban élt egy olyan csoport ''(<u>Oedischiidae''</u>), amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.
 
<gallery>
 
Fájl:004A_szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
 
Fájl:005A_stenaropodidae.jpg|
 
Fájl:006A_oedischidae.jpg|
 
   
  +
Az egyenesszárnyúak ősei egészen a Paleozoikumban élt protoorthopterákig ''('''[[Stenaropodidae]]''')'' követhetők nyomon. A Protorthoptera Handlirsch, 1906 a paleozoikus rovarok kipusztult rendje, és a bazális neoptera parafiletikus együttesének "gyüjtő"-taxonja. A középső Karbon (késő szerpuhovi vagy korai bashkiriai; cca 330-315 milló év) alatt jelennek meg, és a legkorábbi ismert szárnyas rovarok közé tartoznak. A pronotum dorsalis lemeze megnyúlva pajzsot képez. A csoportba tartoznak az összes többi polineopterikus rovar ősei.
</gallery>
 
A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A <u>''Locustopseidae''</u> (Alsó-liász, Dogger, Malm) és az <u>''Elcanidae''</u> (Alsó-liász, Felső-liász, Felső-jura) családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.
 
<gallery>
 
Fájl:007A_locustopseidae.jpg|
 
Fájl:008A_elcanidae.jpg|
 
</gallery>
 
Csak a Felső-jurában élt ''Haglidae'' család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (''Gryllidae'') családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak. A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a ''Decticus'' és a ''Tettigonia''.
 
   
  +
A középső és a felső Karbonban élt egy olyan csoport ''('''[[Oedischiidae]]''')'', amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.
Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák, a ''Gomphocerus, Oedipoda'' stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában és a Felső-jurában már megjelentek a ma is élő ''Tetrigidae'', ''Tridactylidae'' illetve az ''Eumastacidae'' családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta ''Locustopseidae'' családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az ''Acrididae'' családba tartozó fajokéhoz hasonló. A ''Locustopseidae'' család minden bizonnyal a Felső-karbon elején az ''Oedischidae''-ből leváló alsó-permi ''Tcholmanvissidae'' és az alsó-triászi ''Locustavidae'' családokból származtatható.
 
  +
 
<center><gallery>
  +
Fájl:Protophasma woodwardi.JPG|''Protophasma woodwardi''
  +
</gallery></center>
  +
 
<center><gallery>
  +
Fájl:Aföldtörténetiidőskála.jpg|Földtörténeti időskála
  +
Fájl:004A szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
  +
Fájl:005A stenaropodidae.jpg|[[Stenaropodidae]]
  +
Fájl:006A oedischidae.jpg|[[Oedischiidae]]
  +
</gallery></center>
  +
 
A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A '''''Locustopseidae''''' (Jura: alsó-Liász, Dogger, Malm - '''http://orthoptera.speciesfile.org/Common/basic/Taxa.aspx?TaxonNameID=1121396''') és az '''''Elcanidae''''' (Jura: alsó és felső Liász, felső Jura /Malm/ - '''http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=176054''' , '''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Sites/Santana-Formation/grasshopper/Elcanidae.htm''') családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.
  +
  +
[[Fájl:6-e843fba8ed.jpg|keretezett|
  +
An orthopteran of the extinct family Elcanidae in 120 MYO
  +
limestone from Brazil’s Santana Formation. AMNH; length of elcanid (includingantennae) 98 mm(3.8 in.); David Grimaldi, Michael S. Engel 2007]]
  +
 
<center><gallery>
 
Fájl:007A_locustopseidae.jpg|Locustopseidae
 
Fájl:008A_elcanidae.jpg|Elcanidae
  +
Fájl:009A_haglidae.jpg| Haglidae
  +
Fossilamber100.jpg|Nice cricket (Orthoptera: Ensifera) in Burmese amber (late Albian, 106-100 million-year-old)
  +
</gallery></center>
 
Csak a felső Jurában (Malm) élt '''''Haglidae''''' család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (''Gryllidae'') családja tagjainak a felső Liászban (alsó Jura vége) és a felső Jurában (Malm) már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. ('''http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html''') Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az alsó Liászból (alsó Jura eleje) találtak.
  +
  +
https://zookeys.pensoft.net/articles.php?id=2537
  +
  +
https://www.researchgate.net/publication/241277534_Orthopterida_grasshoppers_crickets_locusts_and_stick_insects/figures?lo=1
  +
  +
The earliest fossil record of true crickets belonging to the Baissogryllidae
  +
(Insecta, Orthoptera, Grylloidea), Article in Geological Magazine · March 2019
  +
DOI: 10.1017/S0016756818000754
  +
  +
  +
A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a ''Decticus'' és a ''Tettigonia''.
  +
 
Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák — valószínű összefüggésben a fűfélék adaptiv radiációjáva: https://www.researchgate.net/publication/229860841_Biogeography_of_the_grasses_Poaceae_A_phylogenetic_approach_to_reveal_evolutionary_history_in_geographical_space_and_geological_time — , a ''Gomphocerus, Oedipoda'' stb. genusok tagjaival, bár az alsó Krétában ('''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm''') és a felső Jurában már megjelentek a ma is élő ''Tetrigidae'', ''Tridactylidae'' illetve az ''Eumastacidae'' családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta ''Locustopseidae'' családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az ''Acrididae'' családba tartozó fajokéhoz hasonló. A ''Locustopseidae'' család minden bizonnyal a felső Karbon elején az ''Oedischidae''-ből leváló alsó Permbeli ''Tcholmanvissidae'' és az alsó Triászbeli ''Locustavidae'' családokból származtatható.
  +
https://bioone.org/journals/Journal-of-Paleontology/volume-79/issue-3/0022-3360(2005)079%3C0607:MRMATF%3E2.0.CO;2/MESACRIDITES-RIEK-1954-MIDDLE-TRIASSIC-AUSTRALIA-TRANSFERRED-FROM-PROTORTHOPTERA-TO/10.1666/0022-3360(2005)079%3C0607:MRMATF%3E2.0.CO;2.short
  +
<br />
  +
  +
 
<center><gallery>
  +
Aföldtörténetiidőskála.jpg|Földtörténeti időskála
 
004A_szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
  +
Poaceae.jpg| A Poaceae diverzifikációja
  +
Acrididae.jpg| Az Acridoidea diverzifikációja
  +
</gallery></center><br />
  +
  +
  +
A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is.
  +
('''Song et al. (2015): 300 million years of diversification: elucidating the patterns of orthopteran evolution based on comprehensive taxon and gene sampling. Cladistics (2015) 1–31. 10.1111/cla.12116) http://schistocerca.org/PDF/Song%20et%20al.%20in%20press%20(Cladistics).PDF
  +
'''
  +
  +
<br />
  +
  +
<center><gallery>
  +
Fájl:Orthevol_02.jpg|A superfamiliák diverzifikációja
  +
Fájl:Orthevol_01.jpg|A superfamíliák diverzifikációja földtörténeti időskálán
  +
</gallery></center>

A lap jelenlegi, 2021. november 19., 16:42-kori változata

Az egyenesszárnyúak ősei egészen a Paleozoikumban élt protoorthopterákig (Stenaropodidae) követhetők nyomon. A Protorthoptera Handlirsch, 1906 a paleozoikus rovarok kipusztult rendje, és a bazális neoptera parafiletikus együttesének "gyüjtő"-taxonja. A középső Karbon (késő szerpuhovi vagy korai bashkiriai; cca 330-315 milló év) alatt jelennek meg, és a legkorábbi ismert szárnyas rovarok közé tartoznak. A pronotum dorsalis lemeze megnyúlva pajzsot képez. A csoportba tartoznak az összes többi polineopterikus rovar ősei.

A középső és a felső Karbonban élt egy olyan csoport (Oedischiidae), amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.

A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A Locustopseidae (Jura: alsó-Liász, Dogger, Malm - http://orthoptera.speciesfile.org/Common/basic/Taxa.aspx?TaxonNameID=1121396) és az Elcanidae (Jura: alsó és felső Liász, felső Jura /Malm/ - http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=176054 , http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Sites/Santana-Formation/grasshopper/Elcanidae.htm) családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.

An orthopteran of the extinct family Elcanidae in 120 MYO limestone from Brazil’s Santana Formation. AMNH; length of elcanid (includingantennae) 98 mm(3.8 in.); David Grimaldi, Michael S. Engel 2007

Csak a felső Jurában (Malm) élt Haglidae család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (Gryllidae) családja tagjainak a felső Liászban (alsó Jura vége) és a felső Jurában (Malm) már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. (http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html) Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az alsó Liászból (alsó Jura eleje) találtak.

https://zookeys.pensoft.net/articles.php?id=2537

https://www.researchgate.net/publication/241277534_Orthopterida_grasshoppers_crickets_locusts_and_stick_insects/figures?lo=1

The earliest fossil record of true crickets belonging to the Baissogryllidae (Insecta, Orthoptera, Grylloidea), Article in Geological Magazine · March 2019 DOI: 10.1017/S0016756818000754


A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a Decticus és a Tettigonia.

Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák — valószínű összefüggésben a fűfélék adaptiv radiációjáva: https://www.researchgate.net/publication/229860841_Biogeography_of_the_grasses_Poaceae_A_phylogenetic_approach_to_reveal_evolutionary_history_in_geographical_space_and_geological_time — , a Gomphocerus, Oedipoda stb. genusok tagjaival, bár az alsó Krétában (http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm) és a felső Jurában már megjelentek a ma is élő Tetrigidae, Tridactylidae illetve az Eumastacidae családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta Locustopseidae családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az Acrididae családba tartozó fajokéhoz hasonló. A Locustopseidae család minden bizonnyal a felső Karbon elején az Oedischidae-ből leváló alsó Permbeli Tcholmanvissidae és az alsó Triászbeli Locustavidae családokból származtatható. https://bioone.org/journals/Journal-of-Paleontology/volume-79/issue-3/0022-3360(2005)079%3C0607:MRMATF%3E2.0.CO;2/MESACRIDITES-RIEK-1954-MIDDLE-TRIASSIC-AUSTRALIA-TRANSFERRED-FROM-PROTORTHOPTERA-TO/10.1666/0022-3360(2005)079%3C0607:MRMATF%3E2.0.CO;2.short




A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is. (Song et al. (2015): 300 million years of diversification: elucidating the patterns of orthopteran evolution based on comprehensive taxon and gene sampling. Cladistics (2015) 1–31. 10.1111/cla.12116) http://schistocerca.org/PDF/Song%20et%20al.%20in%20press%20(Cladistics).PDF