„Oecanthus pellucens” változatai közötti eltérés
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Pirregőtücsök (őszike) |
Tudományos név: ''Oecanthus pellucens'' (Scopoli, 1763) |
Tudományos név: ''Oecanthus pellucens'' (Scopoli, 1763) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
− | |||
− | |||
⚫ | |||
21. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
⚫ | |||
+ | https://www.inaturalist.org/taxa/332307-Oecanthus-pellucens/browse_photos |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
⚫ | |||
Testhossz: ♂ 10-14mm, ♀ 10-16mm $, tojócső 6-8 mm. |
Testhossz: ♂ 10-14mm, ♀ 10-16mm $, tojócső 6-8 mm. |
||
30. sor: | 32. sor: | ||
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet. |
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet. |
||
− | + | '''Elterjedés:''' a közép-ázsiai-mediterrán faj, széles körben elterjedt hazánkban, különösen sík területeken. |
|
+ | |||
⚫ | '''Habitat és életmód:''' egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt. |
||
+ | |||
⚫ | |||
⚫ | Habitat és életmód: egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt. |
||
+ | https://youtu.be/vc4ZakUehHU |
||
⚫ |
A lap jelenlegi, 2020. május 6., 22:33-kori változata
Magyar név: Pirregőtücsök (őszike)
Tudományos név: Oecanthus pellucens (Scopoli, 1763)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
https://www.inaturalist.org/taxa/332307-Oecanthus-pellucens/browse_photos
http://www.orthoptera.ch/arten/item/oecanthus-pellucens-pellucens
Leírás: Karcsú, szalmasárga, sárgás-barna színezetű. A fejen és pronotumon barna keresztirányú csík van. A fej előreálló. A hím elülső szárnya erősen kiszélesedett, a nőstényé keskenyek. A tojócső egyenes.
Testhossz: ♂ 10-14mm, ♀ 10-16mm $, tojócső 6-8 mm.
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet.
Elterjedés: a közép-ázsiai-mediterrán faj, széles körben elterjedt hazánkban, különösen sík területeken.
Habitat és életmód: egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt.
Fenológia: Az imágók júliustól október végéig fordulnak elő. Pete alakban telelnek. A lárvák májustól jelennek meg.