„Tetrix subulata” változatai közötti eltérés
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0640</nowiki>'' |
''<nowiki>#0640</nowiki>'' |
||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Közönséges tövishátúsáska |
Tudományos név: ''Tetrix subulata'' (Linne, 1758) |
Tudományos név: ''Tetrix subulata'' (Linne, 1758) |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
+ | '''Leírás:''' A Tetrix subulata nagy és karcsú szöcske. Az alapszín okker, halványszürke és szürke-barna színű, a zöld és vöröses rajzok rendkívül ritkák Közép-Európában. Az állatok többsége fekete-fehér vagy világosabb a hátán, sötét egyének ritkák. |
||
− | A tövishátú sáskák nevüket jellegzetes, hosszan hátrafelé nyúló és kihegyesedő előhátukról kapták. Szárnyfedőjük pikkelyszerű, csökevényes, hátsó szárnyuk viszont jól fejlett, ezért többségük, így ez a faj is jól repül, repülés közben irányváltoztatásra is képes. Piszkos szürkés-barnás színezete a nedves talajon csaknem észrevehetetlenné teszi. Tocsogók, tavacskák nedves körzeteiben, ligeterdőkben, nedves réteken bukkanhatunk erre az apró fajra (hím 7 - 9 mm, nőstény 9 - 10 mm). Néha még a szabad vízfelszínre is kimerészkedik. Táplálékában fontos szerepet játszanak az alga, moha és zuzmó-fajok. Mint a tövishátú fajok többsége idősebb lárvastádiumban, vagy imágóként telel át, ezért már kora tavasszal lehet a kifejlett példányokkal találkozni. |
||
+ | A faj általában hosszú-tövisű, ritkán előfordulnak rövid-tövisű egyedek is. Hosszú-tövisű állatok esetében a tövis egyértelműen 2-3 mm-rel túlnyúlik a potrohon. A hátsó szárnyak elérnek a tövis végéhez, rövid-tövisű egyedeknél éppen elérik a hegyét. Oldalról nézve a nyaki pajzs kezdetben kissé fel van emelve, a viszonylag sík tetejét eredményezi. Felülnézetből nézve a fej teteje tompa szögben kinyúlik a szem felett, és a szem közötti távolság a szemek szélességének körülbelül 1,5-szerese. |
||
+ | |||
+ | Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-15 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: A faj nem ad hangot. |
||
+ | |||
+ | '''Elterjedés:''' Holopalearktikus faj; elterjedt Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Európában Spanyolország déli részétől, Közép- és Kelet-Európán át, beleértve Nagy-Britanniát és Ázsiát is. Úgy tűnik, hogy a Tetrix subulata délen ritkább, ami valószínűleg a megfelelő élőhelyek hiányának következménye. |
||
+ | |||
+ | '''Habitat és életmód:''' Higro- és geofil. Tocsogók, tavacskák nedves körzeteiben, ligeterdőkben, nedves réteken bukkanhatunk erre az apró fajra. Néha még a szabad vízfelszínre is kimerészkedik. Táplálékában fontos szerepet játszanak az alga, moha és zuzmó-fajok. |
||
+ | |||
+ | '''Fenológia:''' A Tetrix subulata évente két generációban fordul elő, a két generáció átfedésben van. Az imágókat elsősorban április és május között találjuk meg, és júniusban vagy júliusban halnak meg. A második generációs első imágók augusztusban találhatók, és az utolsó lárva szakaszában vagy felnőtt állatokként hibernálnak. A szaporításra csak a következő tavasszal kerül sor. |
A lap jelenlegi, 2020. január 7., 14:34-kori változata
#0640
Magyar név: Közönséges tövishátúsáska
Tudományos név: Tetrix subulata (Linne, 1758)
Elterjedés: holarktikus
Faunatípus: európai-policentrikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/tetrix-subulata?category_id=117
Leírás: A Tetrix subulata nagy és karcsú szöcske. Az alapszín okker, halványszürke és szürke-barna színű, a zöld és vöröses rajzok rendkívül ritkák Közép-Európában. Az állatok többsége fekete-fehér vagy világosabb a hátán, sötét egyének ritkák.
A faj általában hosszú-tövisű, ritkán előfordulnak rövid-tövisű egyedek is. Hosszú-tövisű állatok esetében a tövis egyértelműen 2-3 mm-rel túlnyúlik a potrohon. A hátsó szárnyak elérnek a tövis végéhez, rövid-tövisű egyedeknél éppen elérik a hegyét. Oldalról nézve a nyaki pajzs kezdetben kissé fel van emelve, a viszonylag sík tetejét eredményezi. Felülnézetből nézve a fej teteje tompa szögben kinyúlik a szem felett, és a szem közötti távolság a szemek szélességének körülbelül 1,5-szerese.
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-15 mm
Cirpelés: A faj nem ad hangot.
Elterjedés: Holopalearktikus faj; elterjedt Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Európában Spanyolország déli részétől, Közép- és Kelet-Európán át, beleértve Nagy-Britanniát és Ázsiát is. Úgy tűnik, hogy a Tetrix subulata délen ritkább, ami valószínűleg a megfelelő élőhelyek hiányának következménye.
Habitat és életmód: Higro- és geofil. Tocsogók, tavacskák nedves körzeteiben, ligeterdőkben, nedves réteken bukkanhatunk erre az apró fajra. Néha még a szabad vízfelszínre is kimerészkedik. Táplálékában fontos szerepet játszanak az alga, moha és zuzmó-fajok.
Fenológia: A Tetrix subulata évente két generációban fordul elő, a két generáció átfedésben van. Az imágókat elsősorban április és május között találjuk meg, és júniusban vagy júliusban halnak meg. A második generációs első imágók augusztusban találhatók, és az utolsó lárva szakaszában vagy felnőtt állatokként hibernálnak. A szaporításra csak a következő tavasszal kerül sor.