„Ephippiger ephippiger” változatai közötti eltérés
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Nyergesszöcske |
Tudományos név: ''Ephippiger ephippiger'' (Fiebig, 1784) |
Tudományos név: ''Ephippiger ephippiger'' (Fiebig, 1784) |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
| − | Fájl:Ephippiger ephippiger 1.jpg| |
+ | Fájl:Ephippiger ephippiger 1.jpg|Nyergesszöcske nőstény spermatophorral |
| − | Fájl:Ephippiger ephippige 2.jpg| |
+ | Fájl:Ephippiger ephippige 2.jpg|Nyergesszöcske hím |
</gallery> |
</gallery> |
||
<div align="right">'''''0240.wav'''''</div> |
<div align="right">'''''0240.wav'''''</div> |
||
| + | https://www.inaturalist.org/taxa/369803-Ephippiger-ephippiger/browse_photos |
||
| + | http://www.orthoptera.ch/arten/item/ephippiger-ephippiger |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
Testhossz: ♂ 21-26mm, ♀ 23-26mm, tojócső 18-20mm. |
Testhossz: ♂ 21-26mm, ♀ 23-26mm, tojócső 18-20mm. |
||
| 25. sor: | 29. sor: | ||
Cirpelés: Az echemék 1 vagy 2 szótagból állnak. A hívó dal harsány, és több, mint 30m-ről lehet hallani . Általában reggel és délután cirpel, akár napi 13-14 órán át is. Nemcsak a hímek, hanem a nőstények is tudnak cirpelni. |
Cirpelés: Az echemék 1 vagy 2 szótagból állnak. A hívó dal harsány, és több, mint 30m-ről lehet hallani . Általában reggel és délután cirpel, akár napi 13-14 órán át is. Nemcsak a hímek, hanem a nőstények is tudnak cirpelni. |
||
| − | Elterjedés: dél-európai faj. |
+ | '''Elterjedés:''' dél-európai faj. |
| − | Habitat és életmód: Thamnobiont, melegkedvelő faj. A meleg, déli kitettségű oldalak cserjés-bokros élőhelyein eléggé gyakori. A lombozatban meglátni nehéz, de élénk hangjuk alapján könnyen felfedezhetjük. Főként növényevő. Különösen nyár végén és kora ősszel, a hímek élénken cirpelnek és mozognak a növényzetben, hogy megtalálják a nőstényeket. Zavarásra azonnal elhallgatnak, az alzatra ejtik magukat, ahol szinte felfedezhetetlenek. |
+ | '''Habitat és életmód:''' Thamnobiont, melegkedvelő faj. A meleg, déli kitettségű oldalak cserjés-bokros élőhelyein eléggé gyakori. A lombozatban meglátni nehéz, de élénk hangjuk alapján könnyen felfedezhetjük. Főként növényevő. Különösen nyár végén és kora ősszel, a hímek élénken cirpelnek és mozognak a növényzetben, hogy megtalálják a nőstényeket. Zavarásra azonnal elhallgatnak, az alzatra ejtik magukat, ahol szinte felfedezhetetlenek. |
| − | Fenológia: Az imágók júliusban jelennek meg. Pete formában telelnek át, a lárvák április-májusban kelnek (könnyen azonosíthatók, a fej a fekete hátsó szegélyéről). |
+ | '''Fenológia:''' Az imágók júliusban jelennek meg. Pete formában telelnek át, a lárvák április-májusban kelnek (könnyen azonosíthatók, a fej a fekete hátsó szegélyéről). |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:14-kori változata
Magyar név: Nyergesszöcske
Tudományos név: Ephippiger ephippiger (Fiebig, 1784)
Elterjedés: közép-, délkelet-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Nyergesszöcske nőstény spermatophorral
Nyergesszöcske hím
https://www.inaturalist.org/taxa/369803-Ephippiger-ephippiger/browse_photos
http://www.orthoptera.ch/arten/item/ephippiger-ephippiger
Leírás: Közepes nagyságú, felül szürkészöld, világos zöld, esetleg barnás-sárga, alul zöldessárga, jellegzetesen nyerges előtorhátú állat. Mellső szárnyai pikkelyszerűek, szintén sárgásak. A fej nyakszirti része fényes-fekete. A tojócső egyenes.
Testhossz: ♂ 21-26mm, ♀ 23-26mm, tojócső 18-20mm.
Cirpelés: Az echemék 1 vagy 2 szótagból állnak. A hívó dal harsány, és több, mint 30m-ről lehet hallani . Általában reggel és délután cirpel, akár napi 13-14 órán át is. Nemcsak a hímek, hanem a nőstények is tudnak cirpelni.
Elterjedés: dél-európai faj.
Habitat és életmód: Thamnobiont, melegkedvelő faj. A meleg, déli kitettségű oldalak cserjés-bokros élőhelyein eléggé gyakori. A lombozatban meglátni nehéz, de élénk hangjuk alapján könnyen felfedezhetjük. Főként növényevő. Különösen nyár végén és kora ősszel, a hímek élénken cirpelnek és mozognak a növényzetben, hogy megtalálják a nőstényeket. Zavarásra azonnal elhallgatnak, az alzatra ejtik magukat, ahol szinte felfedezhetetlenek.
Fenológia: Az imágók júliusban jelennek meg. Pete formában telelnek át, a lárvák április-májusban kelnek (könnyen azonosíthatók, a fej a fekete hátsó szegélyéről).
