„Leptophyes punctatissima” változatai közötti eltérés
| (11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | Magyar név: Pontozott vagy rőthátú virágszöcske |
||
| + | |||
| + | Tudományos név: ''Leptophyes punctatissima'' (Bosc, 1792) |
||
| + | |||
| + | Elterjedés: közép-ázsiai, dél-európai |
||
| + | |||
| + | Faunatípus: ponto-caspi |
||
| + | |||
| + | Életforma: thamnobiont |
||
| + | |||
| + | Természetvédelmi értékszám: III |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
| − | Leptophyes.punctatissima.m.jpg| |
+ | Leptophyes.punctatissima.m.jpg|Pontozott vagy rőthátú virágszöcske |
| + | Leptophyes.punctatissima.fm.jpg|Pontozott vagy rőthátú virágszöcske |
||
| − | Példa.jpg|Képaláírás2 |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-punctatissima |
http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-punctatissima |
||
| + | |||
| + | http://www.pyrgus.de/Leptophyes_punctatissima_en.html |
||
| + | |||
| + | https://www.woodlandtrust.org.uk/trees-woods-and-wildlife/animals/crickets-and-grasshoppers/speckled-bush-cricket/ |
||
| + | |||
| + | |||
| + | '''Leírás:''' Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm. |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel. |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen. |
||
| + | |||
| + | '''Habitat és életmód:''' fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban kétszikű lágyszárúak leveleivel és virágokkal táplálkoznak (pl. csalán, ernyősök). |
||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az imágók június-júliusban jelennek meg. Petéit növényi szárakba rakja, így telel át. A lárvák március-április folyamán jelennek meg a magasságtől és a hőmérsékleti gradienstől függően. |
||
A lap jelenlegi, 2020. július 30., 15:10-kori változata
Magyar név: Pontozott vagy rőthátú virágszöcske
Tudományos név: Leptophyes punctatissima (Bosc, 1792)
Elterjedés: közép-ázsiai, dél-európai
Faunatípus: ponto-caspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Pontozott vagy rőthátú virágszöcske
Pontozott vagy rőthátú virágszöcske
http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-punctatissima
http://www.pyrgus.de/Leptophyes_punctatissima_en.html
Leírás: Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt.
Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm.
Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel.
Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen.
Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban kétszikű lágyszárúak leveleivel és virágokkal táplálkoznak (pl. csalán, ernyősök).
Fenológia: Az imágók június-júliusban jelennek meg. Petéit növényi szárakba rakja, így telel át. A lárvák március-április folyamán jelennek meg a magasságtől és a hőmérsékleti gradienstől függően.
