„Rhacocleis germanica” változatai közötti eltérés
| (7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | Magyar név: Német szöcske |
||
| + | |||
| + | Tudományos név: ''Pterolepis germanica'' (Herrich-Schäffer, 1840) (Syn.: ''Rhacocleis germanica'') |
||
| + | |||
| + | Elterjedés: dél-európai |
||
| + | |||
| + | Faunatípus: ponto-mediterrán |
||
| + | |||
| + | Életforma: thamnobiont |
||
| + | |||
| + | Természetvédelmi értékszám: II |
||
| + | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
| + | Rhacocleis_germanica_m.jpg|Német szöcske hím |
||
| − | Példa.jpg|Képaláírás1 |
||
| + | Rhacocleis_germanica_fm.jpg|Német szöcske nőstény |
||
| − | Példa.jpg|Képaláírás2 |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
| − | + | Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el. |
|
| − | + | '''Elterjedés:''' Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában. |
|
| − | Habitat és életmód: |
+ | '''Habitat és életmód:''' Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdőszegélyeket és a tisztásokat, ahol rejtve maradhat a bokrok alatt vagy a magas fűben. |
| + | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő. |
||
| − | Fenológia: felnőtt megtalálható júliustól októberig. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban. |
||
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 12:33-kori változata
Magyar név: Német szöcske
Tudományos név: Pterolepis germanica (Herrich-Schäffer, 1840) (Syn.: Rhacocleis germanica)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Német szöcske hím
Német szöcske nőstény
Leírás: A test színe világos barnás-sárgás vagy sötétbarna, kis foltokkal. A paranotumon van egy fehér csík az alsó szegélyen. A prosternum 2 tüske található. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, és sárgás vagy barna színű. A tojásrakó hosszú, egyenes.
Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm.
Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el.
Elterjedés: Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában.
Habitat és életmód: Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdőszegélyeket és a tisztásokat, ahol rejtve maradhat a bokrok alatt vagy a magas fűben.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő.
