„Euchorthippus pulvinatus” változatai közötti eltérés
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Karcsú rétisáska |
− | Tudományos név: |
+ | Tudományos név: ''Euchorthippus pulvinatus'' (Fischer de Waldheim, 1846) |
− | Elterjedés: |
+ | Elterjedés: délkelet-európai, nyugat-ázsiai |
− | Faunatípus: |
+ | Faunatípus: ponto-kaspi-turkesztáni |
− | Életforma: |
+ | Életforma: geo-chortobiont |
− | Természetvédelmi értékszám: |
+ | Természetvédelmi értékszám: I |
<gallery> |
<gallery> |
||
− | 0582_Euchorthippus_pulvinatus_Kocarek.jpg| |
+ | 0582_Euchorthippus_pulvinatus_Kocarek.jpg|''Euchorthippus pulvinatus'' hím |
− | 0583_Euchorthippus_pulvinatus_fm.jpg| |
+ | 0583_Euchorthippus_pulvinatus_fm.jpg|''Euchorthippus pulvinatus'' nőstény |
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | |||
+ | |||
+ | https://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-pulvinatus |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Leírás:''' Az ''Euchorthippus pulvinatus'' nagyon hasonló az ''Euchorthippus declivus'' testvérfajhoz, azonban vékonyabb és halványabb színű. Az alapszín halvány szalmasárga, szürkésbarna árnyalatai ritkán fordulnak elő. A viszonylag nagy fej jellemző az Euchorthippus nemzetségre. A pronótum oldalélei egyenesek, az oldalukon gyakran sötét sávval. Az elülső szárny hosszabb, mint a potroh. A hátsó szárnyak ugyanolyan hosszúak, mint az első szárnyak, amelyek halványan áttetszőek, és gyakran fehér csík van a nőstények subcostalis mezejében.A hímeknélez a csík csak részben van meg a bázison. A potroh világos, halványsárgás és a végén kissé intenzívebb színű. A hímek subgenitális lemeze tompa kúpot képez. |
||
+ | |||
+ | Testhossz: ♂ 12-17 mm | ♀ 20-27 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: a dal 30-50 echémákból áll, amelyek echémák rövid, 1-2 másodperces sillabuszokból áll. Halkan kezdődik, és fokzatosan erősdik. A nap folyamán cirpel. |
||
+ | |||
+ | '''Megoszlás:''' Közép-ázsiai-mediterrán elem. Elterjedési területe Kelet-Európára korlátozódik, és keleten a Közép-ázsiai régióra terjed ki. A nyugati határ Bécsi-medencétől (innen valószínű már kipusztult) Zágrábon keresztül délre, Görögország északi részén terjed. Romániában és Bulgáriában nagy a különbség az eloszlásban, sziget szerűen, lokálisan. Hazánkban lokalizált. |
||
+ | |||
+ | '''Élőhely és életmód:''' Xero-termofil faj, a sztyepi régiókra jellemző geo-chortobiont. Előnyben részesíti a magasabb gyepeket, és néha az erdei tisztáson és a peremeken fordul elő. |
||
+ | |||
+ | '''Fenológia:''' Az imágók július-október között találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
A lap jelenlegi, 2020. január 30., 13:36-kori változata
Magyar név: Karcsú rétisáska
Tudományos név: Euchorthippus pulvinatus (Fischer de Waldheim, 1846)
Elterjedés: délkelet-európai, nyugat-ázsiai
Faunatípus: ponto-kaspi-turkesztáni
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
https://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-pulvinatus
Leírás: Az Euchorthippus pulvinatus nagyon hasonló az Euchorthippus declivus testvérfajhoz, azonban vékonyabb és halványabb színű. Az alapszín halvány szalmasárga, szürkésbarna árnyalatai ritkán fordulnak elő. A viszonylag nagy fej jellemző az Euchorthippus nemzetségre. A pronótum oldalélei egyenesek, az oldalukon gyakran sötét sávval. Az elülső szárny hosszabb, mint a potroh. A hátsó szárnyak ugyanolyan hosszúak, mint az első szárnyak, amelyek halványan áttetszőek, és gyakran fehér csík van a nőstények subcostalis mezejében.A hímeknélez a csík csak részben van meg a bázison. A potroh világos, halványsárgás és a végén kissé intenzívebb színű. A hímek subgenitális lemeze tompa kúpot képez.
Testhossz: ♂ 12-17 mm | ♀ 20-27 mm
Cirpelés: a dal 30-50 echémákból áll, amelyek echémák rövid, 1-2 másodperces sillabuszokból áll. Halkan kezdődik, és fokzatosan erősdik. A nap folyamán cirpel.
Megoszlás: Közép-ázsiai-mediterrán elem. Elterjedési területe Kelet-Európára korlátozódik, és keleten a Közép-ázsiai régióra terjed ki. A nyugati határ Bécsi-medencétől (innen valószínű már kipusztult) Zágrábon keresztül délre, Görögország északi részén terjed. Romániában és Bulgáriában nagy a különbség az eloszlásban, sziget szerűen, lokálisan. Hazánkban lokalizált.
Élőhely és életmód: Xero-termofil faj, a sztyepi régiókra jellemző geo-chortobiont. Előnyben részesíti a magasabb gyepeket, és néha az erdei tisztáson és a peremeken fordul elő.
Fenológia: Az imágók július-október között találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.