„Calliptamus barbarus” változatai közötti eltérés
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0330</nowiki>'' |
''<nowiki>#0330</nowiki>'' |
||
| − | '''Magyar név:''' |
+ | '''Magyar név:''' Homoki olaszsáska (barbársáska) |
'''Tudományos név:''' ''Calliptamus barbarus'' (Costa, 1836) |
'''Tudományos név:''' ''Calliptamus barbarus'' (Costa, 1836) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
'''Faunatípus:''' irano-turkesztáni |
'''Faunatípus:''' irano-turkesztáni |
||
| − | Életforma: geo-pszammobiont |
+ | '''Életforma:''' geo-pszammobiont |
'''Természetvédelmi értékszám:''' I |
'''Természetvédelmi értékszám:''' I |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
'''Leírás, bemutatás: ''' |
'''Leírás, bemutatás: ''' |
||
| − | Nagymértékben hasonlít az olasz sáskához, de a hátsó comb belső oldalán lévő fekete folt(ok) kiterjedtebbek. A hím subgenitalis lemeze hátul lekerekített, az elkeskenyedő végű első szárnyak nem érnek túl, vagy alig a harmadik térden. A hátulsó szárnyak tövüknél erős rózsaszíntől bordóig színezettek. A hátsó lábszár kívül sárga, belül |
+ | Nagymértékben hasonlít az olasz sáskához, de a hátsó comb belső oldalán lévő fekete folt(ok) kiterjedtebbek. A hím subgenitalis lemeze hátul lekerekített, az elkeskenyedő végű első szárnyak nem érnek túl, vagy alig a harmadik térden. A hátulsó szárnyak tövüknél erős rózsaszíntől bordóig színezettek. A hátsó lábszár kívül sárga, belül rózsaszín. |
| 51. sor: | 51. sor: | ||
Főként a Duna-Tisza-közi homok-területeken és néhány kisalföldi, nyírségi homokterületen is. |
Főként a Duna-Tisza-közi homok-területeken és néhány kisalföldi, nyírségi homokterületen is. |
||
| − | |||
| − | |||
| − | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). |
||
| − | |||
| − | DDNP: Bikács/N |
||
| − | |||
| − | DINP: Csévharaszt/40, 47 Fót/S, Budapest/22, Szentendrei-sziget/N |
||
| − | |||
| − | FHNP: Győrszentiván/S |
||
| − | |||
| − | HNP: Debrecen/44, Hajdúhadház/N, S |
||
| − | |||
| − | KNP:/40 (Izsák, Kecskemét, Bugac, Fülöpháza,' Ágasegyháza, Ásotthalom, Kerekegyháza/S) |
||
'''Állománynagyság:''' |
'''Állománynagyság:''' |
||
| − | A hazai Orthoptera-fauna déli eleme, amely areájának legészakibb részét jelenti. A Duna-Tisza-közén helyenként gyakori. |
+ | A hazai Orthoptera-fauna "déli" eleme, amely areájának legészakibb részét jelenti. A Duna-Tisza-közén helyenként gyakori. |
A lap jelenlegi, 2020. március 30., 17:58-kori változata
#0330
Magyar név: Homoki olaszsáska (barbársáska)
Tudományos név: Calliptamus barbarus (Costa, 1836)
Elterjedés: dél-európai, észak-afrikai, kisázsiai
Faunatípus: irano-turkesztáni
Életforma: geo-pszammobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.
Calliptamus barbarus nőstény
Calliptamus barbarus hím
http://www.orthoptera.ch/arten/item/calliptamus-barbarus-barbarus?category_id=128
Leírás, bemutatás:
Nagymértékben hasonlít az olasz sáskához, de a hátsó comb belső oldalán lévő fekete folt(ok) kiterjedtebbek. A hím subgenitalis lemeze hátul lekerekített, az elkeskenyedő végű első szárnyak nem érnek túl, vagy alig a harmadik térden. A hátulsó szárnyak tövüknél erős rózsaszíntől bordóig színezettek. A hátsó lábszár kívül sárga, belül rózsaszín.
Cirpelés: nem cirpel a faj. Helyette a harmadik láb színes lábszáraival integető mozgásokkal kommunikálnak, elsősorban a hímek.
Testhossz: ♂ 13 - 16 mm, ♀ 20 - 25 mm
A faj ökológiája:
Geo-psammobiont, xerofil. Mind a természetes, mind a természetközeli, nem zárt, alföldi homoki gyepekben eléggé általános előfordulású, helyenként gyakori. Kopár homoki parlagokon is megél.
Talajszinten tartózkodik; kétszíkűeket is fogyaszt. Imágói június végétől októberig találhatók.
Általános elterjedése:
Irano-turkesztáni; az európai és az ázsiai mediterrán terület, Észak-Afrikától Belső-Azsiáig. Areájának legészakibb részét a Kárpát-medencében éri el.
Elterjedése Magyarországon:
Főként a Duna-Tisza-közi homok-területeken és néhány kisalföldi, nyírségi homokterületen is.
Állománynagyság:
A hazai Orthoptera-fauna "déli" eleme, amely areájának legészakibb részét jelenti. A Duna-Tisza-közén helyenként gyakori.
Veszélyeztető tényezők:
Fő elterjedési területe a Duna-Tisza-köze, ahol esetenként az együttes domináns fajaként is számottevő. A perifériális, illetve kis kiterjedésű homok-területeken viszont alárendelt jelentőségű, és e területeken lokálisan veszélyeztetetté is válhat.
Természetvédelmi kezelés:
Elterjedtsége és helyenként gyakori volta miatt védelmi beavatkozást nem igényel. Kis kiterjedésű homokfoltokon való megtartására egyedi (helyi) intézkedést lehet kialakítani.
