„Saga pedo” változatai közötti eltérés
| 51. sor: | 51. sor: | ||
Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján. |
Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján. |
||
| − | |||
| − | |||
| − | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). ANP: Aggtelek/26, Jósvafö/26, Sátoraljaújhely/N, Tarcal/N |
||
| − | |||
| − | BNP: Bükk-hg./15, 25, 44 (15 közelebbi lelőhellyel), Mátra/23, 36 (3 közelebbi lelőhellyel), Cserhát/23, Naszály/23 (Vác/N, N, Sz) |
||
| − | |||
| − | BFNP: Somló/23 (Raposka/N, S), Bakony/23 (Várpalota/N) |
||
| − | |||
| − | DDNP: Mecsek/23 (Pécs/N), Villányi-hg./l2, 13, 23 (Villány/N, M, S) |
||
| − | |||
| − | DINP: Börzsöny/23 (3 közelebbi lelőhellyel), Budai-hg./23, 19 (14 közelebbi lelőhellyel), Tétényi-fennsík/N, Csíki-h./23, Pilis-Visegrádi-hg./23, 19 (5 közelebbi lelőhellyel), Gerecse/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Vértes/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Velencei-hg./N KNP: Bugac/34 |
||
A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:36-kori változata
#0230 #0231 #0232 #0234
Magyar név: Fűrészlábú szöcske
Tudományos név: Saga pedo (Pallas, 1771) (Syn.: Saga serrata)
Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.
Saga pedo
http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102
Leírás, bemutatás:
A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.
Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm
A faj ökológiája:
Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.
A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.
Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)
Általános elterjedése:
A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.
Elterjedése Magyarországon:
Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.
Állománynagyság:
Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.
Veszélyeztető tényezők:
Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.
Természetvédelmi kezelés:
Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.
