„Chorthippus dorsatus” változatai közötti eltérés
| (9 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0560 </nowiki>0561'' |
''<nowiki>#0560 </nowiki>0561'' |
||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Hátas rétisáska ("rétilovacska") |
| − | Tudományos név: ''Chorthippus dorsatus'' (Zetterstedt, |
+ | Tudományos név: ''Chorthippus dorsatus'' (Zetterstedt, 1821) |
Elterjedés: euroszibériai |
Elterjedés: euroszibériai |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: IV |
Természetvédelmi értékszám: IV |
||
| + | <gallery> |
||
| − | A hím 14 - 18 mm, a nőstény 19 - 26 mm. Az egyik legközönségesebb fajunk. A nedves és a félszáraz gyepekben, sőt néha egészen száraz területeken is, mindenütt előfordul, helyenként gyakori. Általában zöld, de lehet sárgás, egészen a barnáig. A potrohvég enyhén pirosas, főként a hímeken. |
||
| + | 0560_Chorthippus_dorsatus.jpg|''Chorthippus dorsatus'' hím |
||
| + | 0561_Chorthippus_dorsatus.jpg|''Chorthippus dorsatus'' nőstény |
||
| + | </gallery> |
||
| + | |||
| + | |||
| + | http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-chorthippus-dorsatus |
||
| + | |||
| + | |||
| + | '''Leírás:''' Az alapszíne nagyon változó, általában barna, a hátsó része zöld, barna, sárga vagy gránát (utóbbiak inkább a hímeken). A pronotum-élek enyhén íveltek, első harmadban kissé befelé hajlanak, majd enyhén széttartóak. A mellső szárny sugárere egyenes. A hímeken a szárnyak elérik vagy túlnyúlnak a harmadik térden, elérhetik a potroh csúcsát. A nőstényeknél valamivel rövidebbek. A hátsó lábak térdei világosak, ritkán sötétek. A hátsó lábszár sárgás-vörösesbarna. Különösen a hímek felső része gyakran narancssárgától vörösig terjed. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 14-17 mm | ♀ 18–21 mm. |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: a dal rövid echémák sorozatából áll (mindegyik körülbelül 1 másodpercig tart). Ez a sorozat 10-25 másodpercig tart. A nap folyamán cirpelnek. |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' ez egy euroszibériai faj, amely széles körben elterjedt a palearktikus régió ázsiai és európai északi részén. Az egyik legközönségesebb fajunk. |
||
| + | |||
| + | '''Élőhely és életmód:''' gyakori faj a különböző mezofil és higrofil élőhelyeken. Előnyben részesíti a hegyvidéki és dombos területeket, mivel a síkságon ritkább. Az erdőszegélyekben, különböző mezofil növnyzetben és rétekben találták meg, sőt néha egészen száraz területeken is, mindenütt előfordul, helyenként gyakori. |
||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az imágók július-októberben találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
||
A lap jelenlegi, 2020. január 23., 15:05-kori változata
#0560 0561
Magyar név: Hátas rétisáska ("rétilovacska")
Tudományos név: Chorthippus dorsatus (Zetterstedt, 1821)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai, policentrikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
Chorthippus dorsatus hím
Chorthippus dorsatus nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-chorthippus-dorsatus
Leírás: Az alapszíne nagyon változó, általában barna, a hátsó része zöld, barna, sárga vagy gránát (utóbbiak inkább a hímeken). A pronotum-élek enyhén íveltek, első harmadban kissé befelé hajlanak, majd enyhén széttartóak. A mellső szárny sugárere egyenes. A hímeken a szárnyak elérik vagy túlnyúlnak a harmadik térden, elérhetik a potroh csúcsát. A nőstényeknél valamivel rövidebbek. A hátsó lábak térdei világosak, ritkán sötétek. A hátsó lábszár sárgás-vörösesbarna. Különösen a hímek felső része gyakran narancssárgától vörösig terjed.
Testhossz: ♂ 14-17 mm | ♀ 18–21 mm.
Cirpelés: a dal rövid echémák sorozatából áll (mindegyik körülbelül 1 másodpercig tart). Ez a sorozat 10-25 másodpercig tart. A nap folyamán cirpelnek.
Elterjedés: ez egy euroszibériai faj, amely széles körben elterjedt a palearktikus régió ázsiai és európai északi részén. Az egyik legközönségesebb fajunk.
Élőhely és életmód: gyakori faj a különböző mezofil és higrofil élőhelyeken. Előnyben részesíti a hegyvidéki és dombos területeket, mivel a síkságon ritkább. Az erdőszegélyekben, különböző mezofil növnyzetben és rétekben találták meg, sőt néha egészen száraz területeken is, mindenütt előfordul, helyenként gyakori.
Fenológia: Az imágók július-októberben találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.
