„Tetrix subulata” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0640</nowiki>'' |
''<nowiki>#0640</nowiki>'' |
||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Közönséges tövishátúsáska |
Tudományos név: ''Tetrix subulata'' (Linne, 1758) |
Tudományos név: ''Tetrix subulata'' (Linne, 1758) |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| + | '''Leírás:''' A Tetrix subulata nagy és karcsú szöcske. Az alapszín okker, halványszürke és szürke-barna színű, a zöld és vöröses rajzok rendkívül ritkák Közép-Európában. Az állatok többsége fekete-fehér vagy világosabb a hátán, sötét egyének ritkák. |
||
| − | A tövishátú sáskák nevüket jellegzetes, hosszan hátrafelé nyúló és kihegyesedő előhátukról kapták. Szárnyfedőjük pikkelyszerű, csökevényes, hátsó szárnyuk viszont jól fejlett, ezért többségük, így ez a faj is jól repül, repülés közben irányváltoztatásra is képes. Piszkos szürkés-barnás színezete a nedves talajon csaknem észrevehetetlenné teszi. Tocsogók, tavacskák nedves körzeteiben, ligeterdőkben, nedves réteken bukkanhatunk erre az apró fajra (hím 7 - 9 mm, nőstény 9 - 10 mm). Néha még a szabad vízfelszínre is kimerészkedik. Táplálékában fontos szerepet játszanak az alga, moha és zuzmó-fajok. Mint a tövishátú fajok többsége idősebb lárvastádiumban, vagy imágóként telel át, ezért már kora tavasszal lehet a kifejlett példányokkal találkozni. |
||
| + | A faj általában hosszú-tövisű, ritkán előfordulnak rövid-tövisű egyedek is. Hosszú-tövisű állatok esetében a tövis egyértelműen 2-3 mm-rel túlnyúlik a potrohon. A hátsó szárnyak elérnek a tövis végéhez, rövid-tövisű egyedeknél éppen elérik a hegyét. Oldalról nézve a nyaki pajzs kezdetben kissé fel van emelve, a viszonylag sík tetejét eredményezi. Felülnézetből nézve a fej teteje tompa szögben kinyúlik a szem felett, és a szem közötti távolság a szemek szélességének körülbelül 1,5-szerese. |
||
| + | Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-15 mm |
||
| + | Cirpelés: A faj nem ad hangot. |
||
| − | Tetrix subulata (Linnaeus, 1758) |
||
| + | |||
| − | Description: the species has a variable body color, from grey to brown, garnet, yellow or black. The pronotal spine is usually longer than the tip of the abdomen. We can often find brachypronotal forms. The vertex is preeminent before the eyes and is broader than the compound eye. |
||
| + | '''Elterjedés:''' Holopalearktikus faj; elterjedt Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Európában Spanyolország déli részétől, Közép- és Kelet-Európán át, beleértve Nagy-Britanniát és Ázsiát is. Úgy tűnik, hogy a Tetrix subulata délen ritkább, ami valószínűleg a megfelelő élőhelyek hiányának következménye. |
||
| − | Body length: S 7,5-9mm, Ç 9-11mm. |
||
| + | |||
| − | Stridulation: the species doesn’t stridulate. |
||
| + | '''Habitat és életmód:''' Higro- és geofil. Tocsogók, tavacskák nedves körzeteiben, ligeterdőkben, nedves réteken bukkanhatunk erre az apró fajra. Néha még a szabad vízfelszínre is kimerészkedik. Táplálékában fontos szerepet játszanak az alga, moha és zuzmó-fajok. |
||
| − | Distribution: it is a Holopalaearctic species; it is widely spread in Romania, especially in marshes and river valleys. It is very common in Moldavia. |
||
| + | |||
| − | Habitat and way of life: it is a phytophagous, geophilous species, common in hygrophilous meadows from the planes to the mountains. It can be also found in forest fringe and in sandy areas. |
||
| + | '''Fenológia:''' A Tetrix subulata évente két generációban fordul elő, a két generáció átfedésben van. Az imágókat elsősorban április és május között találjuk meg, és júniusban vagy júliusban halnak meg. A második generációs első imágók augusztusban találhatók, és az utolsó lárva szakaszában vagy felnőtt állatokként hibernálnak. A szaporításra csak a következő tavasszal kerül sor. |
||
| − | Phenology: adults appear in April-May, and in autumn. It hibernates in egg-stage, nymph or adult. |
||
A lap jelenlegi, 2020. január 7., 14:34-kori változata
#0640
Magyar név: Közönséges tövishátúsáska
Tudományos név: Tetrix subulata (Linne, 1758)
Elterjedés: holarktikus
Faunatípus: európai-policentrikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/tetrix-subulata?category_id=117
Leírás: A Tetrix subulata nagy és karcsú szöcske. Az alapszín okker, halványszürke és szürke-barna színű, a zöld és vöröses rajzok rendkívül ritkák Közép-Európában. Az állatok többsége fekete-fehér vagy világosabb a hátán, sötét egyének ritkák.
A faj általában hosszú-tövisű, ritkán előfordulnak rövid-tövisű egyedek is. Hosszú-tövisű állatok esetében a tövis egyértelműen 2-3 mm-rel túlnyúlik a potrohon. A hátsó szárnyak elérnek a tövis végéhez, rövid-tövisű egyedeknél éppen elérik a hegyét. Oldalról nézve a nyaki pajzs kezdetben kissé fel van emelve, a viszonylag sík tetejét eredményezi. Felülnézetből nézve a fej teteje tompa szögben kinyúlik a szem felett, és a szem közötti távolság a szemek szélességének körülbelül 1,5-szerese.
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-15 mm
Cirpelés: A faj nem ad hangot.
Elterjedés: Holopalearktikus faj; elterjedt Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Európában Spanyolország déli részétől, Közép- és Kelet-Európán át, beleértve Nagy-Britanniát és Ázsiát is. Úgy tűnik, hogy a Tetrix subulata délen ritkább, ami valószínűleg a megfelelő élőhelyek hiányának következménye.
Habitat és életmód: Higro- és geofil. Tocsogók, tavacskák nedves körzeteiben, ligeterdőkben, nedves réteken bukkanhatunk erre az apró fajra. Néha még a szabad vízfelszínre is kimerészkedik. Táplálékában fontos szerepet játszanak az alga, moha és zuzmó-fajok.
Fenológia: A Tetrix subulata évente két generációban fordul elő, a két generáció átfedésben van. Az imágókat elsősorban április és május között találjuk meg, és júniusban vagy júliusban halnak meg. A második generációs első imágók augusztusban találhatók, és az utolsó lárva szakaszában vagy felnőtt állatokként hibernálnak. A szaporításra csak a következő tavasszal kerül sor.
