„Xya variegata” változatai közötti eltérés
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
3. sor: | 3. sor: | ||
Tudományos név: ''Xya variegata'' Latreille, 1809 |
Tudományos név: ''Xya variegata'' Latreille, 1809 |
||
− | Elterjedés: |
+ | Elterjedés: Afrika-Eurázsia-Indomalajzia. |
− | Faunatípus: |
+ | Faunatípus: Policentrikus |
− | Életforma: |
+ | Életforma: Fisszurobiont |
Természetvédelmi értékszám: I |
Természetvédelmi értékszám: I |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
− | Xya_variegata.jpg| |
+ | Xya_variegata.jpg|''Xya variegata'' |
− | Xya_variegata1.jpg| |
+ | Xya_variegata1.jpg|''Xya variegata'' |
</gallery> |
</gallery> |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
− | Leírás: A test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás |
+ | '''Leírás:''' A test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltokkal. A test hasi oldala fehér-sárgás. A a pronotum oldalebenyének alsó szegélyén széles fehér csík van. A hátsó szárny hosszabb a fedőszárnynál. A nőstény szubgenitális lemeze az alsó szegélyen hornyolt. |
− | Testhossz: |
+ | Testhossz: ♂ 4-5,5 mm | ♀ 5-6,5 mm |
− | + | Cirpelés: a faj nem ad hangot. |
|
+ | '''Elterjedés:''' Közép-ázsiai-pontusi faj. |
||
− | Eloszlás: ez egy közép-ázsiai-pontusi fajok. Ez a legkisebb Caelifera hazánk, talált különösen a dél, az ország mellett a folyók és tavak együtt XYA pfaendleri. |
||
− | Habitat és életmód: |
+ | '''Habitat és életmód:''' Geo-higrofil, a folyók és tavak parti homokos fövenyében ásott lyukakban él. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon félénk, erős hátsó lábaival meglehetősen hosszú ugrások segítségével menekül, majd hirtelen beássa magát. A hasonló ''Xya pfaendleri''-vel együtt ez a legkisebb hazai faj. |
− | Fenológia: |
+ | '''Fenológia:''' Lárva állapotban telel át, az imágók április-augusztusban jelennek meg, tavasszal gyakoribb. |
− | |||
− | Xya variegata Latreille, 1809 |
||
− | Leírás: a test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltokkal. A test ventrális oldala fehér-sárgás. A pronotum lebenyei fehér csíkkal rendelkeznek az alsó határukon. A hátsó szárnyak hosszabbak, mint az elődarabok. A női szubgenitális lemez medián hornya van az alsó határán. |
||
− | A test hossza: S 4,8-5,3 mm, 5-5,5 mm. |
||
− | Striduláció: a faj nem törődik. |
||
− | Eloszlás: Közép-ázsiai-Pontic faj. Hazánk legkisebb Caelifera, különösen az ország déli részén, a folyók és tavak mellett a Xya pfaendleri mellett. Moldvában a déli résznél gyakrabban fordul elő. |
||
− | Élőhely és életmód: egy geofíliás, higrofil faj, amely a folyók és tavak partján homokba ásott galériákban él. Az algák és a növényzet részecskéi táplálkoznak. Nagyon félénk, és az erős hátsó lábak segítségével jelentősen ugrik. |
||
− | Fenológia: nymphként hibernál, felnőttek április-augusztusban jelennek meg, gyakrabban tavasszal. |
A lap jelenlegi, 2020. január 7., 12:31-kori változata
Magyar név: Ásósáska
Tudományos név: Xya variegata Latreille, 1809
Elterjedés: Afrika-Eurázsia-Indomalajzia.
Faunatípus: Policentrikus
Életforma: Fisszurobiont
Természetvédelmi értékszám: I
http://www.orthoptera.ch/arten/item/xya-variegata
Leírás: A test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltokkal. A test hasi oldala fehér-sárgás. A a pronotum oldalebenyének alsó szegélyén széles fehér csík van. A hátsó szárny hosszabb a fedőszárnynál. A nőstény szubgenitális lemeze az alsó szegélyen hornyolt.
Testhossz: ♂ 4-5,5 mm | ♀ 5-6,5 mm
Cirpelés: a faj nem ad hangot.
Elterjedés: Közép-ázsiai-pontusi faj.
Habitat és életmód: Geo-higrofil, a folyók és tavak parti homokos fövenyében ásott lyukakban él. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon félénk, erős hátsó lábaival meglehetősen hosszú ugrások segítségével menekül, majd hirtelen beássa magát. A hasonló Xya pfaendleri-vel együtt ez a legkisebb hazai faj.
Fenológia: Lárva állapotban telel át, az imágók április-augusztusban jelennek meg, tavasszal gyakoribb.