„Saga pedo” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>'' Magyar név: fűrészlábú szöcske Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) Elterjedés: euroszibériai, kisázs…”)
 
 
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>''
 
''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>''
   
Magyar név: fűrészlábú szöcske
+
'''Magyar név:''' Fűrészlábú szöcske
   
Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771)
+
'''Tudományos név:''' ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) (Syn.: ''Saga serrata'')
   
Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai
+
'''Elterjedés:''' euroszibériai, kisázsiai
   
Faunatípus: ponto-káspi
+
'''Faunatípus:''' ponto-káspi
   
Életforma: thamnobiont
+
'''Életforma:''' thamnobiont
   
Természetvédelmi értékszám: I
+
'''Természetvédelmi értékszám:''' I
   
  +
'''Védettség: IUCN: '''VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.
A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm hosszú. Faunánk egyik legnevezetesebb, különleges élet- és szaporodási módú tagja. Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis), hímek közreműködése nélkül szaporodik, hímjei eddig még nem kerültek elő. Szárnya nincs, csápja viszonylag rövid, lábai vékonyak (a 3. pár is!), félelmetes tüskézettséget viselnek. E tüskézettségnek fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. A lesből támadó ragadozó mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Valószínűleg posztglaciális, melegkori reliktumfaj (rokonai a mediterráneum félszigetein élnek, pl. Itália, Isztria, Macedónia). Korábban rejtett (alkonyati-éjszakai aktivitás!) életmódja miatt igen kevés élőhelyét (pl. Budai-hegyekben, Bükkben) ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről (Mecsek, Villányi-hegység, Gerecse, Vértes, Pilis, Bükk-hegység, Tokaji-hegység, legújabban pedig a Kiskunság) került elő. A déli-Bükkben, például, gyér egyedszámban, szinte minden edafikus, elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható. Mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. Vöröskönyves, nemzetközi védelem alatt áll. Értéke: 10000.- Ft.
 
  +
  +
  +
  +
<gallery>
  +
0230_Saga_pedo.jpg|Saga pedo
  +
0231_Saga_pedo.jpg|
  +
0232_Saga_pedo.jpg
  +
0234_Saga_pedo.jpg
  +
</gallery>
  +
  +
  +
http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102
  +
  +
  +
'''Leírás, bemutatás:'''
  +
  +
A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.
  +
  +
Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm
  +
  +
  +
'''A faj ökológiája: '''
  +
  +
Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.
  +
  +
A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.
  +
  +
Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)
  +
  +
'''Általános elterjedése:'''
  +
  +
A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon:'''
  +
  +
Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.
  +
  +
  +
'''Állománynagyság:'''
  +
  +
Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényezők:'''
  +
  +
Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelés:'''
  +
  +
Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.

A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:36-kori változata

#0230 #0231 #0232 #0234

Magyar név: Fűrészlábú szöcske

Tudományos név: Saga pedo (Pallas, 1771) (Syn.: Saga serrata)

Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.



http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102


Leírás, bemutatás:

A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.

Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm


A faj ökológiája:

Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.

A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.

Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)

Általános elterjedése:

A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.


Elterjedése Magyarországon:

Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.


Állománynagyság:

Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.


Veszélyeztető tényezők:

Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.


Természetvédelmi kezelés:

Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.