„Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0540 0541</nowiki>'' Magyar név: közönséges tarlósáska Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus'' (Thunberg, 1815) Elterjedés: euro…”)
 
 
(13 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0540 0541</nowiki>''
  
''<nowiki>#0540 0541</nowiki>''
   
−
Magyar név: közönséges tarlósáska
 +
Magyar név: Zengő tarlósáska
   
 
Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus'' (Thunberg, 1815)
  
Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus'' (Thunberg, 1815)
13. sor: 13. sor:
 
Természetvédelmi értékszám: V
  
Természetvédelmi értékszám: V
   
  +
<gallery>
−
Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.
  
  +
0540_Glyptobothrus_biguttulus.JPG|''Chorthippus biguttulus''
  +
  +
</gallery>
  +
  +
  +
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-biguttulus
  +
  +
  +
  +
'''Leírás:''' Színe nagyon változó: leggyakrabban szürkésbarna, de fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb is lehet. A pronotum éleit fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A ''Chorthippus biguttulus-mollis-brunneus'' csoportban lévő hímek könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, illetve sokkal könnyebben, ha meghallgatjuk a hívó dalt, ez nagyon különbözik fajonként. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a hím udvarló éneket, azonosíthatjuk a nőstényt.
  +
  +
Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 16-21 mm.
  +
  +
Cirpelés: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán intenzivebb. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.
  +
  +
'''Elterjedés:''' Holopalaearktikus faj. Országszerte gyakori. Az eloszlás Európában a spanyol Pireneusoktól a Skandinávia déli részéig terjed. Hiányzik a Brit-szigeteken. Nem egyértelmű, hogy az elterjedési terület meddig terjed át Északkelet-Olaszországon a Dél-Balkánig, ahol az adott formát más alfaj váltja fel. Svájcban és Németországban az Alpoktól északra fekvő ország minden részén gyakorlatilag folyamatosan előfordul, körülbelül 2000 méterig. A faj hiányzik az Alpoktól délre, és helyébe a szorosan rokon ''Chorthippus eisentrauti'' faj lép.
  +
  +
'''Élőhely és életmód:''' A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. Ubiquista, mezofil és mezo-xerofil gyepekben él. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. Különösen a nyár végén és a kora ősszel, a gyönyörű hívó ének a domináns hang a fenti gyepekben.
  +
  +
'''Fenológia:''' Az imágók júniusban jelennek meg, és még novemberben is láthatóak. Apetealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.

A lap jelenlegi, 2020. január 20., 14:01-kori változata

#0540 0541

Magyar név: Zengő tarlósáska

Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus (Thunberg, 1815)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: V

  • Chorthippus biguttulus


http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-biguttulus


Leírás: Színe nagyon változó: leggyakrabban szürkésbarna, de fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb is lehet. A pronotum éleit fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A Chorthippus biguttulus-mollis-brunneus csoportban lévő hímek könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, illetve sokkal könnyebben, ha meghallgatjuk a hívó dalt, ez nagyon különbözik fajonként. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a hím udvarló éneket, azonosíthatjuk a nőstényt.

Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 16-21 mm.

Cirpelés: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán intenzivebb. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.

Elterjedés: Holopalaearktikus faj. Országszerte gyakori. Az eloszlás Európában a spanyol Pireneusoktól a Skandinávia déli részéig terjed. Hiányzik a Brit-szigeteken. Nem egyértelmű, hogy az elterjedési terület meddig terjed át Északkelet-Olaszországon a Dél-Balkánig, ahol az adott formát más alfaj váltja fel. Svájcban és Németországban az Alpoktól északra fekvő ország minden részén gyakorlatilag folyamatosan előfordul, körülbelül 2000 méterig. A faj hiányzik az Alpoktól délre, és helyébe a szorosan rokon Chorthippus eisentrauti faj lép.

Élőhely és életmód: A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. Ubiquista, mezofil és mezo-xerofil gyepekben él. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. Különösen a nyár végén és a kora ősszel, a gyönyörű hívó ének a domináns hang a fenti gyepekben.

Fenológia: Az imágók júniusban jelennek meg, és még novemberben is láthatóak. Apetealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.

A lap eredeti címe: „https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Chorthippus_(Glyptobothrus)_biguttulus&oldid=3167”