„Pseudopodisma nagyi” változatai közötti eltérés
20. sor: | 20. sor: | ||
− | '''Leírás:''' a test színe zöld. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek. |
+ | '''Leírás:''' a test színe zöld. A hátulsó combok sárgásak, a térd felé enyhén rózsaszínűek. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek. |
Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm. |
Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm. |
A lap jelenlegi, 2020. január 12., 14:57-kori változata
0310 0311 0312
Magyar név: Nagy hegyisáskája
Tudományos név: Pseudopodisma nagyi (Galvagni and Fontana, 1996)
Elterjedés: közép-, kelet-európai
Faunatípus: balkáni-dácikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Leírás: a test színe zöld. A hátulsó combok sárgásak, a térd felé enyhén rózsaszínűek. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.
Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm.
Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.
Elterjedés: Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.
Élőhely és életmód: A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.
Fenológia: Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.