„Chorthippus (Glyptobothrus) mollis” változatai közötti eltérés
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
3. sor: | 3. sor: | ||
Magyar név: közönséges tarlósáska |
Magyar név: közönséges tarlósáska |
||
− | Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) |
+ | Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) mollis'' (Charpentier, 1825) |
Elterjedés: euroszibériai |
Elterjedés: euroszibériai |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
⚫ | '''Leírás:''' Testének színe megegyezik az előző fajokkal. A a mellső szárny szegély előtti mező szélessége a ''C. brunneus'' és a ''C. biguttulus'' fajok között helyezkedik el, de a hímek azonosításának legjobb módja a hívó dal meghallgatása, sokkal hosszabb ideig tart, mint ''Chorthippus biguttulus''-é vagy ''Chorthippus brunneus''-é. |
||
− | Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel. |
||
+ | Testhossz: ♂ 13-17 mm, ♀ 17 -22 mm. |
||
− | Chorthippus mollis (Charpentier, 1825) |
||
+ | |||
⚫ | Leírás: |
||
⚫ | |||
− | A test hossza: S 13-17mm, $ 17-22mm. |
||
+ | |||
⚫ | |||
+ | '''Elterjedés:''' Eurosziberiai faj. Elterjedési területe a Spanyol Pireneusoktól Franciaországon át Dániáig terjed (elterjedésének északi határa). A terület keleti irányban egészen Mongóliáig terjed, bár a fajok és alfajok hovatartozását még nem sikerült tisztázni. Svájcban, Németországban és Délkelet-Európában a ''Chorthippus mollis mollis'' alfaj fordul elő (Görögországba és Törökországba). Az Alpoktól délre a ''Chorthippus mollis mollis'' helyébe a ''Chorthippus mollis ignifer'' alfaja lép. Nagy valószínűséggel Magyarországon is. |
||
− | Eloszlás: egy eurosiberiai faj. Romániában ritka, különösen Tisai medencében és Erdélyben. Moldvában nagyon ritka, és eddig a keleti részen találkozott. |
||
+ | |||
− | Élőhely és életmód: ez egy praticolus faj, mely mezokerofil vagy xerofil réteken él. Iasi közelében, a Dávid-völgyben, a Marzesti-ban és a Horlesti-nál a nyár végén és szeptemberben domináns faj a Szeplőterület, néha ez a fajta hívó dal az egyetlen hang ezekben a gyepekben. |
||
+ | '''Élőhely és életmód:''' Chortobiont faj, mely mezo-xerofil vagy xerofil réteken él. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. |
||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ |
A lap jelenlegi, 2022. november 26., 13:45-kori változata
#0540 0541
Magyar név: közönséges tarlósáska
Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) mollis (Charpentier, 1825)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: V
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-mollis-mollis
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-mollis-ignifer
Leírás: Testének színe megegyezik az előző fajokkal. A a mellső szárny szegély előtti mező szélessége a C. brunneus és a C. biguttulus fajok között helyezkedik el, de a hímek azonosításának legjobb módja a hívó dal meghallgatása, sokkal hosszabb ideig tart, mint Chorthippus biguttulus-é vagy Chorthippus brunneus-é.
Testhossz: ♂ 13-17 mm, ♀ 17 -22 mm.
Cirpelés: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan elhalkul. A nap folyamán a cirpelési aktivitás fokozódik.
Elterjedés: Eurosziberiai faj. Elterjedési területe a Spanyol Pireneusoktól Franciaországon át Dániáig terjed (elterjedésének északi határa). A terület keleti irányban egészen Mongóliáig terjed, bár a fajok és alfajok hovatartozását még nem sikerült tisztázni. Svájcban, Németországban és Délkelet-Európában a Chorthippus mollis mollis alfaj fordul elő (Görögországba és Törökországba). Az Alpoktól délre a Chorthippus mollis mollis helyébe a Chorthippus mollis ignifer alfaja lép. Nagy valószínűséggel Magyarországon is.
Élőhely és életmód: Chortobiont faj, mely mezo-xerofil vagy xerofil réteken él. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő.
Fenológia: a felnőttek június végén -júliusban jelennek meg, de főként a nyár végén és szeptemberben domináns faj. Petealakban telel. A lárvák április-májusban kelnek.