„Chorthippus dichrous” változatai közötti eltérés
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
17. sor: | 17. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | |||
+ | |||
+ | https://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-chorthippus-dichrous |
||
'''Leírás:''' Alapszíne lehet sárga, barna, zöld vagy néha szürke színű. A pronotum oédallemezén néha hosszanti sötét csíkkal. A pronotum szegély-éle kissé széttart a hátsó részen. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú. Ez az egyik legnagyobb Chorthippus fajunk. |
'''Leírás:''' Alapszíne lehet sárga, barna, zöld vagy néha szürke színű. A pronotum oédallemezén néha hosszanti sötét csíkkal. A pronotum szegély-éle kissé széttart a hátsó részen. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú. Ez az egyik legnagyobb Chorthippus fajunk. |
||
− | + | Testhossz: ♂ 15-21 mm | ♀ 21-30mm. |
|
Cirpelés: a hívó hang 0,3-0,5 másodpercig tartó echémákból áll; a nap folyamán ciripel. |
Cirpelés: a hívó hang 0,3-0,5 másodpercig tartó echémákból áll; a nap folyamán ciripel. |
A lap jelenlegi, 2022. június 25., 18:08-kori változata
Magyar név: Vállas rétisáska
Tudományos név: Chorthippus dichrous (Eversmann, 1859)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
https://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-chorthippus-dichrous
Leírás: Alapszíne lehet sárga, barna, zöld vagy néha szürke színű. A pronotum oédallemezén néha hosszanti sötét csíkkal. A pronotum szegély-éle kissé széttart a hátsó részen. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú. Ez az egyik legnagyobb Chorthippus fajunk.
Testhossz: ♂ 15-21 mm | ♀ 21-30mm.
Cirpelés: a hívó hang 0,3-0,5 másodpercig tartó echémákból áll; a nap folyamán ciripel.
Elterjedés: Euroszibériai, angarai eredettel, súlypontja Közép-ázsia. Hazánkban csak szórványosan fordul elő.
Élőhely és életmód: ez egy termo-xerofil faj, chortobiont, előnyben részesíti a magas gyepeket a sík területekről. Néha a mezo-higrofil magas réteken is találkozhatunk.
Fenológia: Az imágók július-október között találhatók. Petealakban telel. A lárvák április-májusban kelnek.