„Chorthippus montanus” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Magyar név: Lápréti sáska | Magyar név: Lápréti sáska | ||
| − | Tudományos név: ''Chorthippus montanus'' (Charpentier, 1825) | + | Tudományos név: ''Pseudochorthippus montanus'' (Charpentier, 1825) (syn. ''Chorthippus montanus'' (Charpentier, 1825)) |
| − | Elterjedés: | + | Elterjedés: euroszibériai |
| − | Faunatípus: | + | Faunatípus: angarai |
| − | Életforma: | + | Életforma: chortobiont |
Természetvédelmi értékszám: III | Természetvédelmi értékszám: III | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| − | + | '''Leírás:''' Leggyakrabban zöld színű, ez az alapszín a világostól az olíváig és a sötétzöldig terjed. A zöld-barna hátú bikolor egyedek viszonylag gyakoriak. A pronotum oldalélei az első harmadban kissé behajlottak, gyakran világos színűek és sötét szegélyűek. Néha a fej és a pronotum hátsó része lehet sárga, szürke vagy piros. A hím hátsó szárnyak elérik az elülső szárny stigmáját. A szárnyak mindkét nemnél hosszabbak, a hímeknél a sötét hátsó térdig, a nőstényeknél a 4.-6. potrohcszelvényig érnek. A nőstényeknek gyakran világos csík van az elülső szárny alsó szélén. Mindkét nem ritkán képez hosszú szárnyú formákat. Az tojókampók valvái hosszúak. | |
| − | '''Leírás:''' A | + | |
| − | + | Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 17-25 mm | |
| − | + | ||
| − | ''' | + | Cirpelés: az udvarló dal egy 10-20 szótagból álló echémából áll, amely echeme 2-5 másodpercig tart. A nap folyamán ciripel. Körülbelül 135–140 kúp van a hím hátsó lábának cirpelő-párkányán., a Pseudochorthippus parallelus-ban átlagosan kevesebb mint 100 kúp található. |
| − | '''Élőhely és életmód:''' ez a faj a hegyvidéki higrofil rétekre jellemző. | + | |
| − | '''Fenológia:''' | + | '''Elterjedés:''' Nyugat (Pireneusok, Francia Közép-hegység) Közép (déli határa: Alpok déli széle, Appeninek északi széle) Pannon-régió, Románia; és Észak-Európából (Benelux államok, Skandinávia), Szibéria és Mongólia, Mandzsuria, északon Verhojanszkig, majd tovább az Altajig Kamcsatkáig ismert euroszibériai faj. A faj Közép- és Kelet-Európában elterjedt, még alacsony tengerszint feletti magasságban is. |
| + | |||
| + | '''Élőhely és életmód:''' ez a faj részben a hegyvidéki higrofil rétekre jellemző. De a Pannon régióban és tovább kelet felé alacsony tengerszint feletti magasságokban is előfordul, alkalmas élőhelyein gyakori. Testvérfajával, a ''Pseudochorthippus parallelus''-szal együttes előfordulás esetén hibridizálódhatnak is. | ||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az imágók július-októberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. | ||
A lap jelenlegi, 2020. január 24., 14:14-kori változata
Magyar név: Lápréti sáska
Tudományos név: Pseudochorthippus montanus (Charpentier, 1825) (syn. Chorthippus montanus (Charpentier, 1825))
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-montanus
Leírás: Leggyakrabban zöld színű, ez az alapszín a világostól az olíváig és a sötétzöldig terjed. A zöld-barna hátú bikolor egyedek viszonylag gyakoriak. A pronotum oldalélei az első harmadban kissé behajlottak, gyakran világos színűek és sötét szegélyűek. Néha a fej és a pronotum hátsó része lehet sárga, szürke vagy piros. A hím hátsó szárnyak elérik az elülső szárny stigmáját. A szárnyak mindkét nemnél hosszabbak, a hímeknél a sötét hátsó térdig, a nőstényeknél a 4.-6. potrohcszelvényig érnek. A nőstényeknek gyakran világos csík van az elülső szárny alsó szélén. Mindkét nem ritkán képez hosszú szárnyú formákat. Az tojókampók valvái hosszúak.
Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 17-25 mm
Cirpelés: az udvarló dal egy 10-20 szótagból álló echémából áll, amely echeme 2-5 másodpercig tart. A nap folyamán ciripel. Körülbelül 135–140 kúp van a hím hátsó lábának cirpelő-párkányán., a Pseudochorthippus parallelus-ban átlagosan kevesebb mint 100 kúp található.
Elterjedés: Nyugat (Pireneusok, Francia Közép-hegység) Közép (déli határa: Alpok déli széle, Appeninek északi széle) Pannon-régió, Románia; és Észak-Európából (Benelux államok, Skandinávia), Szibéria és Mongólia, Mandzsuria, északon Verhojanszkig, majd tovább az Altajig Kamcsatkáig ismert euroszibériai faj. A faj Közép- és Kelet-Európában elterjedt, még alacsony tengerszint feletti magasságban is.
Élőhely és életmód: ez a faj részben a hegyvidéki higrofil rétekre jellemző. De a Pannon régióban és tovább kelet felé alacsony tengerszint feletti magasságokban is előfordul, alkalmas élőhelyein gyakori. Testvérfajával, a Pseudochorthippus parallelus-szal együttes előfordulás esetén hibridizálódhatnak is.
Fenológia: Az imágók július-októberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.