„Myrmeleotettix maculatus” változatai közötti eltérés
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
| − | 0595_Myrmeleotettix_maculatus_m_fm.jpg|Myrmeleotettix maculatus pár |
+ | 0595_Myrmeleotettix_maculatus_m_fm.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' pár |
| − | 0597_Myrmeleotettix_maculatus_m.jpg|Myrmeleotettix maculatus hím |
+ | 0597_Myrmeleotettix_maculatus_m.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' hím |
| − | 0596_Myrmeleotettix_maculatus_fm.jpg|Myrmeleotettix maculatus nőstény |
+ | 0596_Myrmeleotettix_maculatus_fm.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' nőstény |
</gallery> |
</gallery> |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
| − | '''Leírás:''' |
+ | '''Leírás:''' Az egyik legkisebb hazai sáska. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. De eltérő színezettel rendelkezhetnek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna csúcsa kevésbé kifejezetten lándzsás, de jellemzően kifelé dől; a himeknél mindkét tulajdonság kifejezettebb, a nőstényeknél kevésbé. Az első negyedben a pronótum élek erősen befelé törnek, gyakran fehér csíkkal jelölve és belül sötéten mintázottan. A sötét foltos szárnyak a nőstény hátulsó térdéig érnek, a hímké kissé túlnyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes potrohmintázatúak: fekete-fehér vonalak vannak az utolsó két potrohszelvény mindkét oldalán. A pénisz csúcsa rövid és egyenes. |
| − | A Myrmeleotettix maculatus Közép-Európa egyik legkisebb szöcske. Az alapszín szürke vagy barna-zöld, szabálytalan világos és sötét foltokkal. Különösen a nőstények széles skálája jellemzi. A piros vagy az intenzív zöld szín nem ritka. Gyakran van egy tiszta, világos folt a nyaki hátsó részén. Az első negyedévben a nyakvédő kulcsok befelé vannak hajlítva, gyakran fehérekkel jelölve és sötétben befedve. A hímzésnél a héjazat végei egyértelműen klub alakúak és oldalirányban vannak dőlve. A nőstényben csak kissé kiszélesedtek és kissé szögben. A sötét foltos szárnyak a nőivarú nő hátulsó térdéhez jutnak, a hímben kissé kinyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes hasmintázatúak. Fekete-fehér vonallal vannak mindkét hátsó szegmens mindkét oldalán. |
||
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm |
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm |
||
| − | + | Cirpelés: a hívó dal alacsony intenzitású; az echémé szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás halkabb, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a hím ugrál a nőstény körül. |
|
| + | '''Elterjedés:''' Holopalearktikus faj, nagy elterjedési területe Spanyolország északi részétől Nagy-Britanniáig és Skandináviáig terjed. Az északi határát a sarkvidék területén, Skandináviában és Oroszország északi részén éri el. Keleten Mongóliáig terjed. Az egész Balkán-félszigeten és Törökországban. |
||
| − | '''Eloszlás:''' ez egy holopalaearctic faj, amelyet Európában, a paleearctic Ázsiában és Észak-Afrikában terjesztenek. Romániában hegyi és dombos területeken található. Moldvában és ritka, eddig néhány hegyvidéken. |
||
| − | '''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható |
+ | '''Élőhely és életmód:''' Xerofil-xerotherm, különböző, száraz élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható. |
| − | '''Fenológia:''' |
+ | '''Fenológia:''' Az imágók június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. Pete alakban telel át. A lárvák májusban kelnek. |
A lap jelenlegi, 2020. január 28., 16:40-kori változata
Magyar név: Kis bunkóscsápúsáska
Tudományos név: Myrmeleotettix maculatus (Thunberg, 1815)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Myrmeleotettix maculatus pár
Myrmeleotettix maculatus hím
Myrmeleotettix maculatus nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix-maculatus
Leírás: Az egyik legkisebb hazai sáska. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. De eltérő színezettel rendelkezhetnek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna csúcsa kevésbé kifejezetten lándzsás, de jellemzően kifelé dől; a himeknél mindkét tulajdonság kifejezettebb, a nőstényeknél kevésbé. Az első negyedben a pronótum élek erősen befelé törnek, gyakran fehér csíkkal jelölve és belül sötéten mintázottan. A sötét foltos szárnyak a nőstény hátulsó térdéig érnek, a hímké kissé túlnyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes potrohmintázatúak: fekete-fehér vonalak vannak az utolsó két potrohszelvény mindkét oldalán. A pénisz csúcsa rövid és egyenes.
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm
Cirpelés: a hívó dal alacsony intenzitású; az echémé szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás halkabb, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a hím ugrál a nőstény körül.
Elterjedés: Holopalearktikus faj, nagy elterjedési területe Spanyolország északi részétől Nagy-Britanniáig és Skandináviáig terjed. Az északi határát a sarkvidék területén, Skandináviában és Oroszország északi részén éri el. Keleten Mongóliáig terjed. Az egész Balkán-félszigeten és Törökországban.
Élőhely és életmód: Xerofil-xerotherm, különböző, száraz élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható.
Fenológia: Az imágók június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. Pete alakban telel át. A lárvák májusban kelnek.
