„Dociostaurus brevicollis” változatai közötti eltérés
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
0610_Dociostaurus_brevicollis.jpg|''Dociostaurus brevicollis'' |
0610_Dociostaurus_brevicollis.jpg|''Dociostaurus brevicollis'' |
||
| + | Dociostaurus_brevicollis_M.jpg |''Dociostaurus brevicollis'' hím |
||
| − | |||
| + | Dociostaurus_brevicollis_FM.jpg |''Dociostaurus brevicollis'' nőstény |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | Ez a kistermetű sáska (a hím 12 - 14, a nőstény 16 - 18 mm) tarka-barka színezetével jól illeszkedik a nyárra kiszáradó, sokszínű szikespusztai és homokpusztai környezetbe. Könnyen felismerhető a torán lévő x alakú fehéres rajzolatról. Régebben, kártevő rokonához hasonlóan, időnként rendkívül elszaporodott, és károkat is okozott. Napjainkban azonban kártételével már nem kell számolni, de a kopár legelőkön elszaporodhat. |
||
| − | '''Leírás:''' |
+ | '''Leírás:''' Sárga-szürke vagy barna a test színe, sok sötét folttal. Tarka-barka színezetével jól illeszkedik a nyárra kiszáradó, sokszínű szikes- és homokpusztai környezetbe. A pronotum oldal-élei "X" -ban helyezkednek el, és fehér vagy sárga; az élek közötti mező barna vagy szürke. Általában az első szárnyak fehér csíkkal rendelkeznek. |
| + | Testhossz: ♂ 12 - 14 mm | ♀ 16 - 18 mm. |
||
| − | A test hossza: S 12-14mm, $ 17-23mm. |
||
| − | + | Cirpelés: A hívó dal rövid, echémákba csoportosított szótagokból, körülbelül 3-4 másodpercekből áll, több másodperc múlva megismételve. A nap folyamán napfényben cirpel. |
|
| + | '''Elterjedés:''' Európai-kisázsiai elterjedésű. Európában: Ausztriától és Csehországtól (nyugati elterjedési határ) Görögországig és Törökország európai részéig (déli határ) és Kelet-Európai Oroszországig (keleti határ) |
||
| − | '''Megoszlás:''' Közép-Ázsia-Pontic-eloszlással rendelkezik, ami különösen az ország déli részén található. Ez ritka és lokalizált Moldvában. |
||
| − | '''Élőhely és életmód:''' |
+ | '''Élőhely és életmód:''' Egy xero-termofil, geo-chortobiont faj, különböző élőhelyeken él: rétek, gyepek, csekély boritottságú élőhelyek, alacsony növényzettel, tisztások stb. Régebben, kártevő rokonához hasonlóan, időnként rendkívül elszaporodott, és károkat is okozott. Napjainkban azonban kártételével már nem kell számolni, de a kopár legelőkön elszaporodhat. |
| − | '''Fenológia:''' |
+ | '''Fenológia:''' Az imágók júniusban jelennek meg, és szeptember végéig láthatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
A lap jelenlegi, 2020. január 28., 20:30-kori változata
#0610
Magyar név: Rövidnyakú sáska
Tudományos név: Dociostaurus brevicollis (Eversmann, 1848)
Elterjedés: európai-kisázsiai
Faunatípus: ponto-káspi-turkesztáni
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Dociostaurus brevicollis
Dociostaurus brevicollis hím
Dociostaurus brevicollis nőstény
Leírás: Sárga-szürke vagy barna a test színe, sok sötét folttal. Tarka-barka színezetével jól illeszkedik a nyárra kiszáradó, sokszínű szikes- és homokpusztai környezetbe. A pronotum oldal-élei "X" -ban helyezkednek el, és fehér vagy sárga; az élek közötti mező barna vagy szürke. Általában az első szárnyak fehér csíkkal rendelkeznek.
Testhossz: ♂ 12 - 14 mm | ♀ 16 - 18 mm.
Cirpelés: A hívó dal rövid, echémákba csoportosított szótagokból, körülbelül 3-4 másodpercekből áll, több másodperc múlva megismételve. A nap folyamán napfényben cirpel.
Elterjedés: Európai-kisázsiai elterjedésű. Európában: Ausztriától és Csehországtól (nyugati elterjedési határ) Görögországig és Törökország európai részéig (déli határ) és Kelet-Európai Oroszországig (keleti határ)
Élőhely és életmód: Egy xero-termofil, geo-chortobiont faj, különböző élőhelyeken él: rétek, gyepek, csekély boritottságú élőhelyek, alacsony növényzettel, tisztások stb. Régebben, kártevő rokonához hasonlóan, időnként rendkívül elszaporodott, és károkat is okozott. Napjainkban azonban kártételével már nem kell számolni, de a kopár legelőkön elszaporodhat.
Fenológia: Az imágók júniusban jelennek meg, és szeptember végéig láthatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.
