„Saga pedo” változatai közötti eltérés
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>'' |
''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>'' |
||
− | Magyar név: |
+ | '''Magyar név:''' Fűrészlábú szöcske |
− | Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) |
+ | '''Tudományos név:''' ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) (Syn.: ''Saga serrata'') |
− | Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai |
+ | '''Elterjedés:''' euroszibériai, kisázsiai |
− | Faunatípus: ponto-káspi |
+ | '''Faunatípus:''' ponto-káspi |
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
+ | '''Védettség: IUCN: '''VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
20. sor: | 24. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | |||
− | A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm hosszú. Faunánk egyik legnevezetesebb, különleges élet- és szaporodási módú tagja. Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis), hímek közreműködése nélkül szaporodik, hímjei eddig még nem kerültek elő. Szárnya nincs, csápja viszonylag rövid, lábai vékonyak (a 3. pár is!), félelmetes tüskézettséget viselnek. E tüskézettségnek fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. A lesből támadó ragadozó mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Valószínűleg posztglaciális, melegkori reliktumfaj (rokonai a mediterráneum félszigetein élnek, pl. Itália, Isztria, Macedónia). Korábban rejtett (alkonyati-éjszakai aktivitás!) életmódja miatt igen kevés élőhelyét (pl. Budai-hegyekben, Bükkben) ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről (Mecsek, Villányi-hegység, Gerecse, Vértes, Pilis, Bükk-hegység, Tokaji-hegység, legújabban pedig a Kiskunság) került elő. A déli-Bükkben, például, gyér egyedszámban, szinte minden edafikus, elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható. Mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. Vöröskönyves, nemzetközi védelem alatt áll. Értéke: 10000.- Ft. |
||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102 |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Leírás, bemutatás:''' |
||
+ | |||
+ | A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt. |
||
+ | |||
+ | Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''A faj ökológiája: ''' |
||
+ | |||
+ | Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek. |
||
+ | |||
+ | A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású. |
||
+ | |||
+ | Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.) |
||
+ | |||
+ | '''Általános elterjedése:''' |
||
+ | |||
+ | A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Elterjedése Magyarországon:''' |
||
+ | |||
+ | Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Állománynagyság:''' |
||
+ | |||
+ | Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Veszélyeztető tényezők:''' |
||
+ | |||
+ | Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Természetvédelmi kezelés:''' |
||
+ | |||
+ | Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését. |
A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:36-kori változata
#0230 #0231 #0232 #0234
Magyar név: Fűrészlábú szöcske
Tudományos név: Saga pedo (Pallas, 1771) (Syn.: Saga serrata)
Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.
http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102
Leírás, bemutatás:
A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.
Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm
A faj ökológiája:
Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.
A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.
Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)
Általános elterjedése:
A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.
Elterjedése Magyarországon:
Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.
Állománynagyság:
Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.
Veszélyeztető tényezők:
Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.
Természetvédelmi kezelés:
Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.