„Oecanthus pellucens” változatai közötti eltérés
(10 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | ''<nowiki>#0270</nowiki>'' |
||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Pirregőtücsök (őszike) |
Tudományos név: ''Oecanthus pellucens'' (Scopoli, 1763) |
Tudományos név: ''Oecanthus pellucens'' (Scopoli, 1763) |
||
12. sor: | 11. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
+ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
⚫ | |||
+ | https://www.inaturalist.org/taxa/332307-Oecanthus-pellucens/browse_photos |
||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/oecanthus-pellucens-pellucens |
||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
− | Stridulation: a zeneszám rövid echemes, kb 1s hosszú és nagy intenzitású. Minden echeme van 20-30 szótag. Azt lehet hallani, mint 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel a fa-tücsök énekel még napközben. |
||
⚫ | |||
− | Habitat és életmód: ez egy tipikus melegkedvelő fajok, inkább xero-mezofil és szárazságtűrő pázsit. Ez egy praticolous és arbusticolous faj, hogy gyakori az erdei tisztásokon, rojtok, magas pázsit, bokrok, szőlő, városi parkok, stb |
||
− | Fenológia: felnőttek találtak július-október. Ez hibernálás, mint egy tojás színpadon. Nimfák kelnek május. |
||
⚫ | |||
− | A felnőtt férfiak nőnek fel, hogy 10-13 milliméter (0,39-0,51 in) hosszú, a női kissé nagyobb, mint a hím, körülbelül 11-14 milliméter (0,43-0,55 in) hosszú. Ők is találkozott júliustól október. |
||
⚫ | '''Habitat és életmód:''' egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt. |
||
− | A elszíneződése közönséges pirregő tücsök sárgás-barna, szalmasárga színű. A test nagyon megnyúlt és karcsú. A szárnyak általában kilógjon kissé meghaladja a has, de lehet rövidebb vagy hosszabb. A szárnyak a hímek nagyobbak, mint a females.The antennák hosszabb, mint a test. A tojásrakó a női hosszú és enyhén ívelt. A nőstények felismerhető a bunkó alakú végét a tojásrakó. |
||
+ | '''Fenológia:''' Az imágók júliustól október végéig fordulnak elő. Pete alakban telelnek. A lárvák májustól jelennek meg. |
||
− | Ez krikett főleg éjszakai. A hímek dörzsölje a szárnyak együtt (stridulation), hogy egy finom, de állandó, változó térfogat hang. Énekelnek körülbelül 05:00 ig 03:00 reggel. Párzás után a nőstény tojásait a növényi szárak, különösen a szőlő (Vitis vinifera). Júniusban a nimfák élnek a szövetek és a levelek a növény. Néhány nappal az utolsó vedlés a férfi énekelni kezd. Ezek tücskök mindenevők, és általában táplálkoznak levelek vagy kényes virág részeit, mint a pollen és a szirmok, hanem az állati élelmiszerek, mint a levéltetvek, pókok és rovarlárvák. [1] |
||
− | Jelen van a legtöbb Európában, különösen azokban az országokban, a Földközi-tenger, amelynek középpontjában a Dél-Európában. Az északi határa végigfut Észak-Franciaország, Belgium, Németország déli részén, a Cseh Köztársaságban és Dél-Lengyelország. Dél-Európában is van a szorosan kapcsolódó, és nagyon hasonlóak fajok Oecanthus dulcisonans. Azt is jelen van a keleti Palearktikus faunatartomány, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. |
||
+ | https://youtu.be/vc4ZakUehHU |
||
− | A tipikus élőhelye közönséges pirregő tücsök vannak napos réteken magas növényzet és száraz meleg és tápanyagban szegény területeken, mint a gyepek, homokdűnék és barnamezős területek. |
A lap jelenlegi, 2020. május 6., 22:33-kori változata
Magyar név: Pirregőtücsök (őszike)
Tudományos név: Oecanthus pellucens (Scopoli, 1763)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
https://www.inaturalist.org/taxa/332307-Oecanthus-pellucens/browse_photos
http://www.orthoptera.ch/arten/item/oecanthus-pellucens-pellucens
Leírás: Karcsú, szalmasárga, sárgás-barna színezetű. A fejen és pronotumon barna keresztirányú csík van. A fej előreálló. A hím elülső szárnya erősen kiszélesedett, a nőstényé keskenyek. A tojócső egyenes.
Testhossz: ♂ 10-14mm, ♀ 10-16mm $, tojócső 6-8 mm.
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet.
Elterjedés: a közép-ázsiai-mediterrán faj, széles körben elterjedt hazánkban, különösen sík területeken.
Habitat és életmód: egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt.
Fenológia: Az imágók júliustól október végéig fordulnak elő. Pete alakban telelnek. A lárvák májustól jelennek meg.