„Arcyptera fusca” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0620 0621</nowiki>''
 
''<nowiki>#0620 0621</nowiki>''
   
Magyar név: szép hegyisáska
+
'''Magyar név:''' Szép hegyisáska
   
Tudományos név: ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773)
+
'''Tudományos név:''' ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773)
   
Elterjedés: euroszibériai
+
'''Elterjedés:''' euroszibériai
   
Faunatípus: angarai
+
'''Faunatípus:''' angarai
   
Életforma: chortobiont
+
'''Életforma:''' chortobiont
  +
 
'''Természetvédelmi értékszám:''' I
  +
 
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
   
Természetvédelmi értékszám: I
 
   
 
<gallery>
 
<gallery>
19. sor: 22. sor:
   
   
  +
http://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-arcyptera-fusca
   
'''Szép hegyisásáka '''
 
 
 
''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773)
 
 
 
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
 
   
   
 
'''Leírás, bemutatás:'''
 
'''Leírás, bemutatás:'''
   
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak.
+
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna vagy fekete hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak.
 
Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható.
 
Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható.
   
55. sor: 52. sor:
   
 
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.
 
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.
 
 
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).
 
 
ANP: Aggtelek/26, Jósvafo/26
 
 
BNP:Bükk-hegység/25(többközelebbi lelőhely), Mátra?, Zempléni-hg./27
 
 
(Háromhuta, Regéc)
 
 
DINP: Börzsöny/19 (Királyrét/N), Visegrádi-hegység/l 9 (Dobogókő?, innen feltehetően kipusztult, utoljára az 1960-as években gyűjtöttük).
 
   
   

A lap jelenlegi, 2020. március 30., 17:56-kori változata

#0620 0621

Magyar név: Szép hegyisáska

Tudományos név: Arcyptera fusca (Pallas, 1773)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.



http://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-arcyptera-fusca


Leírás, bemutatás:

Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna vagy fekete hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható.


Testhossz: ♂ 22-30 mm, ♀ 29-42 mm


Cirpelés: A hím jellegzetes, jól hallható cirpelése a hátsó láb szárnyak fölé emelésével zárul.


A faj ökológiája:

Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött).

Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges.

Általános elterjedése:

Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul.


Elterjedése Magyarországon:

Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.


Állománynagyság:

Bár nagy areájú - nálunk egyik legszebb színezetű - sáska, azonban Magyarországon ritkává teszi magasabban fekvő, üde hegyi rétekhez való kötöttsége.


Veszélyeztető tényezők:

Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása, az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karszt, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei.


Természetvédelmi kezelés:

Értékesebb lelőhelyein a szukcesszió (fel-erdősödés) meggátlása, a hegyi rétek kaszálásának részleges visszaállítása indokoltnak tűnik, de ez még további vizsgálat tárgyát képezi.