„Tettigonioidea” változatai közötti eltérés
8. sor: | 8. sor: | ||
<div align="right">'''3'''</div> |
<div align="right">'''3'''</div> |
||
− | + | – Az 1. és 2. lábfej-íz oldalt sima (74/b). |
|
Lomhaszöcskék családja — Familia: ''Phaneropteridae'' <div align="right">'''7'''</div> |
Lomhaszöcskék családja — Familia: ''Phaneropteridae'' <div align="right">'''7'''</div> |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
− | + | – A hátsó lábszáron felül, a disztális vég külső szélén van végtüske (74/d)<div align="right">'''5'''</div> |
|
26. sor: | 26. sor: | ||
− | + | – A hátsó lábszárak belül fent is végtüske nélküliek, a comb (különösen az első és középső) tüskés. Az előmellen két tüskeszerű nyúlvány van. A test karcsú, 60-70 mm hosszú; az előhát nem nyereg alakú. Egyetlen hazai faj: zöld vagy barna, ritkábban a potroh mintázott. 61-67 mm, a leghosszabb rovarunk! Ritka, zavartalanabb sztyeplejtőkön. Csak nősténye van, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. Euro-szibériai, kis-ázsiai, északmediterrrán-policentrikus, chorto-thamniobiont. Védett, Vöröskönyv-es, Berni konvenció-s. |
|
<center>Fűrészlábú szöcskék családja — Familia: ''Sagidae''</center> |
<center>Fűrészlábú szöcskék családja — Familia: ''Sagidae''</center> |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
− | + | – Az első lábszáron nyílt, ovális hallószerv van (74/f). |
|
<center>Doboló szöcskék családja — Familia: ''[[Meconemidae]]''</center> |
<center>Doboló szöcskék családja — Familia: ''[[Meconemidae]]''</center> |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
− | + | – Az első lábszárakon felül, kívül van végtüske (75/b) |
|
<center>Fürge szöcskék családja —Familia: ''[[Tettigoniidae]]''</center> |
<center>Fürge szöcskék családja —Familia: ''[[Tettigoniidae]]''</center> |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
− | + | – A fedőszárnyak túlnyúlnak a potrohon. ''Phaneroptera'' <div align="right">'''12'''</div> |
|
8. A fejtető legfeljebb másfélszer szélesebb az első csápíznél; többnyire keskenyebb annál.<div align="right">'''9''' |
8. A fejtető legfeljebb másfélszer szélesebb az első csápíznél; többnyire keskenyebb annál.<div align="right">'''9''' |
||
− | + | — A fejtető kétszer olyan széles, mint az első csápíz. A csáp rövidebb a test hosszánál. Az első comb rövidebb az előhát hosszánál; az eléső lábszár erőteljes tüskékkel, a lábszártő nem vastagodott. Színezete zöldtől feketéig variál; 24-42 mm. Hegyi és síksági réteken fordul elő. Közép- és Délkelet-európai, pontomediterrán, chortobiont. Védett. |
|
<div align="right">Fogasfarkú szöcske — ''[[Polysarcus denticauda]]'' (Charpentier 1825)</div> |
<div align="right">Fogasfarkú szöcske — ''[[Polysarcus denticauda]]'' (Charpentier 1825)</div> |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
− | + | — Az előhát utolsó keresztbarázdája a közép előtt van; az előhát a fedőszárnyakat sokszor felükön túl eltakarja, a nőstényeknél legfeljebb 1-2 mm-re nyúlnak ki. <div align="right">''[[Poecilimon]]'' |
|
77. sor: | 77. sor: | ||
− | + | – A hímek cercusai S-alakuan hajlottak (76/a); a tojócső a tövétől egyenes, az utolsó harmada felfelé hajlik, és ott fogazott (76/b). <div align="right">''[[Barbitistes]]''</div> |
|
83. sor: | 83. sor: | ||
− | + | – A hím cercusai egyenletesen hajlók (76/e); a tojócső egyenletesen és fokozatosan hajló (76/f), csúcsán alul és felül fűrészes.<div align="right">''[[Isophya]]''</div> |
|
91. sor: | 91. sor: | ||
− | + | – A fedőszárnyak jelentősen túlnyúlnak a hátsó combon; az előhát oldallemezei valamivel magasabbak a szélességüknél; a hímek subgenitalis lemeze enyhén háromszögű, a csúcs felé keskenyedő; bordázott, rövid, háromszögű lebenyei vannak (78/d). A nőstényeké hegyes háromszögű; a hímek cercusai hosszúak és vékonyak, a csúcsi félben nem vastagodnak meg (78/e); a tojócső sarlóalakú, az alsó széle egyenletesen görbül (78/f). 12-18 mm. Napos lejtők bokrain, szórványosan. Dél-európai, holomediterrán, thamnobiont. (Syn.: ''Ph.'' ''quadripunctata'') |
|
<div align="right">Négypontos röpülő szöcske — ''[[Phaneroptera nana]]'' Fieber 1853</div> |
<div align="right">Négypontos röpülő szöcske — ''[[Phaneroptera nana]]'' Fieber 1853</div> |
||
101. sor: | 101. sor: | ||
− | + | – Az előhát egészen a középhát végéig ér. A hímek fedőszárnyai félig, a nőstényeké egészen el vannak takarva.<div align="right">'''14'''</div> |
|
109. sor: | 109. sor: | ||
− | + | – A fejcsúcs barázda nélküli. <div align="right">'''15'''</div> |
|
117. sor: | 117. sor: | ||
− | + | – Zöld; gyéren pöttyözött, nincs fehér hosszanti sáv a potroh két oldalán; a hímek fedőszárnyain két fekete csík van, a nőstényeknél fekete folt. A tojócső 7-8 mm. A hímek cercusa a legvégén felgörbült és lapított. 12-15 mm. A Dunántúl hegy- és dombvidékein szórványosan. Közép-európai, extra-mediterrán, thamnobiont. |
|
<div align="right">Sárgászöld virágszöcske — ''[[Leptophyes bosci]]'' Brunner v. W. 1878</div> |
<div align="right">Sárgászöld virágszöcske — ''[[Leptophyes bosci]]'' Brunner v. W. 1878</div> |
A lap 2018. április 21., 14:48-kori változata
Szöcskefélék családsorozata — Superfamilia: Tettigonioidea
(K.H. 74. és 75. ábra, 137.o.)
1. Az 1. és 2. lábfej-íz oldalt barázdált (74/a)
– Az 1. és 2. lábfej-íz oldalt sima (74/b).
Lomhaszöcskék családja — Familia: Phaneropteridae
3. A hátsó lábszáron felül, a disztális vég külső szélén nincs végtüske (74/c)
– A hátsó lábszáron felül, a disztális vég külső szélén van végtüske (74/d)
4. A hátsó lábszáron felül csak belül van egy végtüske, a comb tüske nélküli; a hátsó combon alul legfeljebb egészen apró tüskék vannak; a test vaskos; max. 30 mm hosszú, az előhát nyereg alakú. Egyetlen hazai faj: a fedőszárnyak színe rozsdavörös vagy rozsdássárga egész a barnássárgáig; oldalt néha fehér perem van rajtuk. Közép- és Dél-európai, pontomediterrán, thamnobiont.
– A hátsó lábszárak belül fent is végtüske nélküliek, a comb (különösen az első és középső) tüskés. Az előmellen két tüskeszerű nyúlvány van. A test karcsú, 60-70 mm hosszú; az előhát nem nyereg alakú. Egyetlen hazai faj: zöld vagy barna, ritkábban a potroh mintázott. 61-67 mm, a leghosszabb rovarunk! Ritka, zavartalanabb sztyeplejtőkön. Csak nősténye van, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. Euro-szibériai, kis-ázsiai, északmediterrrán-policentrikus, chorto-thamniobiont. Védett, Vöröskönyv-es, Berni konvenció-s.
5. Az első lábszáron nem nyílt a hallószerv, azt egy keskeny rés takarja el (74/e).
– Az első lábszáron nyílt, ovális hallószerv van (74/f).
6. Az első lábszárakon felül, kívül nincs végtüske (75/a)
– Az első lábszárakon felül, kívül van végtüske (75/b)
7. A fedőszárnyak nem nyúlnak túl a potrohon, ennél rövidebbek vagy elcsökevényesedtek.
– A fedőszárnyak túlnyúlnak a potrohon. Phaneroptera
8. A fejtető legfeljebb másfélszer szélesebb az első csápíznél; többnyire keskenyebb annál.
— A fejtető kétszer olyan széles, mint az első csápíz. A csáp rövidebb a test hosszánál. Az első comb rövidebb az előhát hosszánál; az eléső lábszár erőteljes tüskékkel, a lábszártő nem vastagodott. Színezete zöldtől feketéig variál; 24-42 mm. Hegyi és síksági réteken fordul elő. Közép- és Délkelet-európai, pontomediterrán, chortobiont. Védett.
12. A fedőszárnyak alig érik el a hátsó comb térdét; az előhát oldallemezei valamivel hosszabbak a magasságuknál; a hímek subgenitális lemeze mélyen behasított, csúcsán kiszélesedő; hosszú széles, kívül hegyes lemezekkel (78/a), a nőstényeké tompa háromszögű. A hímek cercusai a csúcsi félben kissé megvastagodnak és összenyomottak (78/b); a tojócső sarló alakú, alsó széle majdnem derékszögben hajlik (78/c).14-20 mm. Tisztások, erdőszélek, kertek bokrain gyakori. Euro-szibériai, szibériai-policentrikus, thamnobiont.
– A fedőszárnyak jelentősen túlnyúlnak a hátsó combon; az előhát oldallemezei valamivel magasabbak a szélességüknél; a hímek subgenitalis lemeze enyhén háromszögű, a csúcs felé keskenyedő; bordázott, rövid, háromszögű lebenyei vannak (78/d). A nőstényeké hegyes háromszögű; a hímek cercusai hosszúak és vékonyak, a csúcsi félben nem vastagodnak meg (78/e); a tojócső sarlóalakú, az alsó széle egyenletesen görbül (78/f). 12-18 mm. Napos lejtők bokrain, szórványosan. Dél-európai, holomediterrán, thamnobiont. (Syn.: Ph. quadripunctata)
13. Az előhát rövid, nem nyúlik túl a középháton; a fedőszárnyak csaknem teljesen szabadok A hímek szubgenitalis lemeze hosszú, hátul vágott (79/b). A hímek cercusai a csúcson majdnem ívben hajlottak, vékonyak; a tojócső keskeny, 2.5-ször olyan hosszú, mint az előhát. Európai, ponto-kászpi, thamnobiont.
14. A fejcsúcs barázdált. Az előhát a hátulsó felében felhajló. A hímek szárnyán egy fekete folt van, cercusaik közepükön hirtelen befűzöttek és összenyomottak. Közép- és Kelet-európai, dacikus, thamnobiont. Védett.
15. Zöld, sűrű rozsdavörös pöttyökkel, az előhát alsó szegélyétöl kiindulva mindkét oldalon egy fehér hosszanti sáv húzódik a potroh közepéig, vagy a végéig; a fedőszárnyak egyszínű rozsdavörösek, legfeljebb a hímeknél barna folttal. A tojócső 5-6 mm. A hímek cercusa egyenes. 8-11 mm. Zavartalanabb réteken, erdőszéleken elterjedt. Európai, pontomediterrán, thamnobiont.
– Zöld; gyéren pöttyözött, nincs fehér hosszanti sáv a potroh két oldalán; a hímek fedőszárnyain két fekete csík van, a nőstényeknél fekete folt. A tojócső 7-8 mm. A hímek cercusa a legvégén felgörbült és lapított. 12-15 mm. A Dunántúl hegy- és dombvidékein szórványosan. Közép-európai, extra-mediterrán, thamnobiont.