„Isophya modestior” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
1. sor: 1. sor:
'''Illír tarsza'''
+
Magyar név: Illír tarsza
   
''Isophya modestior ''Brunner von Wattenwyl, 1882
+
Tudományos név: ''Isophya modestior ''Brunner von Wattenwyl, 1882
  +
  +
Elterjedés: közép-, délkelet-európai
  +
  +
Faunatípus: balkáni, mőziai
  +
  +
Életforma: chortobiont
  +
  +
Természetvédelmi értékszám: I
   
   

A lap 2019. január 15., 13:42-kori változata

Magyar név: Illír tarsza

Tudományos név: Isophya modestior Brunner von Wattenwyl, 1882

Elterjedés: közép-, délkelet-európai

Faunatípus: balkáni, mőziai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I



Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.


Leírás, bemutatás:

Színe zöld, vörösesbarnán pontozott. Az előhát alsó szegélyén keskeny, hosszanti fehér szalag húzódik, amelynek belső szélén keskeny, rozsdavörös szegély van. A hím rövid, erősen kidomborodó axillarisú fedőszárnyainak első széle elmosódottan sárgás szegélyű. A hímek előháta hátrafelé csak gyengén kiszélesedő, a nősténynél nem. A hím cerkuszai kevéssé hajlottak, a felfelé befelé hajló szakaszuk többé-kevésbé egyenes, a végén meglehetősen nagy foggal. Szubgenitális lemezük keskeny, mélyen bevágott. A tojócső hajlott, fűrészes végű.


♂ 18-22 mm, ♀ 19-21 mm, tojócső: 11,5-14 mm.


Megjelenésében, hangjában az I. stysi-hez közeli.


Cirpelés: Nagyon halk, jelentősen az ultrahang tartományban.


A faj ökológiája:

Főként zavartalanabb, változatos növényzetű, kevéssé exponált erdőszéleken, tisztásokon él.

A gyepszint lakója. A 2-3 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át. Kizárólag kétszikű növényekkel táplálkozik. Kis vagilitású, röpképtelen; menekülésre alig képes.


Általános elterjedés:

É-Balkán, É-Olaszország. Kárpát-medence nyugati harmada.


Elterjedése Magyarországon:

Szórványosan, fordul elő a Mecsekben, Villányi-hegységben, a Vértesben és a Kőszegi-hegységben.


ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).

DDNP: Mecsek (4 közelebbi lelőhely/N, S), Villányi-hg./l3 (Villány/N, S)

DINP: Vértes (Csákberény/N)

ŐNP: Kőszegi-h./46 (Velem)


Állománynagyság:

Hazánkban csak a Dunántúlról ismeretes, s areája itt nyomul legészakabbra. Ritka előfordulású, értékes fanunisztikai elemünk.


Veszélyeztető tényezők:

Nem eléggé ismert, mivel csak az utóbbi években tisztázódott taxonómiája és hazai előfordulása.


Természetvédelmi kezelés: Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók, ugyanezen a helyeken sávos/foltos kaszálás elősegíti a populáció fennmaradását. Részletesebb javaslat még aligha adható, mivel eddig csak kevés helyről gyűjtöttük.