„Euthystira brachyptera” változatai közötti eltérés
| 27. sor: | 27. sor: | ||
A hím 13 - 15 mm, a nőstény 18 - 20 mm. Aranyosan csillogó, világoszöld, kis testű állat. Elsősorban a magas fűvű, nedvesebb területeket kedveli, így a középhegységi rétjeink egyik leggyakoribb faja. Az egész vegetációs periódusban találkozhatunk vele. Feltűnően gyakran találjuk a náditippan fajokon. Petézése különleges a sáskák között. A nőstény lábaival néhány fűszálat kis csomóba húz össze, majd potrohából habos váladékot préselve közé, 5-6 petét rak. A habágy rövidesen megszáradva védelmet nyújt a peték kiszáradása ellen. A petegubók az ősszel elszáradó levelekkel az avarba kerülnek, amely megvédi őket a téli fagyoktól. |
A hím 13 - 15 mm, a nőstény 18 - 20 mm. Aranyosan csillogó, világoszöld, kis testű állat. Elsősorban a magas fűvű, nedvesebb területeket kedveli, így a középhegységi rétjeink egyik leggyakoribb faja. Az egész vegetációs periódusban találkozhatunk vele. Feltűnően gyakran találjuk a náditippan fajokon. Petézése különleges a sáskák között. A nőstény lábaival néhány fűszálat kis csomóba húz össze, majd potrohából habos váladékot préselve közé, 5-6 petét rak. A habágy rövidesen megszáradva védelmet nyújt a peték kiszáradása ellen. A petegubók az ősszel elszáradó levelekkel az avarba kerülnek, amely megvédi őket a téli fagyoktól. |
||
| + | |||
| + | Euthystira brachyptera (Ocskay, 1826) |
||
| + | Leírás: A kis arany szöcske a test színe fémes zöld, néha sárga-arany, mindig fémfényű. Az első szárnyak lehetnek zöldek, barnaek vagy rózsaszínek. A makropterikus egyének is megtalálhatók, különösen a hegyekben. |
||
| + | Testhossz: S 14-17mm, $ 20-22mm. |
||
| + | Striduláció: a dal néha a Metrioptera bicolor egyikével tévedhet meg, a rövid szótagokat 4-6-ban csoportosítják egy echémában, amelyet néhány másodperces szünet után ismételnek. A nap folyamán feszül, és ritkán este. |
||
| + | Eloszlás: országunkban széles körben elterjedt eurosiberiai elem, a síkterületek kivételével. Moldvában gyakori az erdők és a hegyi gyepek. |
||
| + | Élőhely és életmód: egy praticolikus és mezofil faj, tipikus erdőfaj, a hegyvidéki és dombos területeken található. A hegyekben eléri az alpesi gyepeket, Isophya camptoxypha, Miramella ebneri és Myrmeleotettix maculatus. |
||
| + | Fenológia: a felnőttek júniusban jelennek meg, tojásfázisban hibernálnak. A nimfák április-májusban keltek. |
||
A lap 2019. április 4., 15:00-kori változata
#0470 0471
Magyar név: smaragdzöld sáska
Tudományos név: Euthystira brachyptera (Ocskay, 1826)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Euthystira brachyptera nőstény
és a hím
Euthystira brachyptera kopulában
Euthystira brachyptera holopter
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euthystira-brachyptera-brachyptera
A hím 13 - 15 mm, a nőstény 18 - 20 mm. Aranyosan csillogó, világoszöld, kis testű állat. Elsősorban a magas fűvű, nedvesebb területeket kedveli, így a középhegységi rétjeink egyik leggyakoribb faja. Az egész vegetációs periódusban találkozhatunk vele. Feltűnően gyakran találjuk a náditippan fajokon. Petézése különleges a sáskák között. A nőstény lábaival néhány fűszálat kis csomóba húz össze, majd potrohából habos váladékot préselve közé, 5-6 petét rak. A habágy rövidesen megszáradva védelmet nyújt a peték kiszáradása ellen. A petegubók az ősszel elszáradó levelekkel az avarba kerülnek, amely megvédi őket a téli fagyoktól.
Euthystira brachyptera (Ocskay, 1826) Leírás: A kis arany szöcske a test színe fémes zöld, néha sárga-arany, mindig fémfényű. Az első szárnyak lehetnek zöldek, barnaek vagy rózsaszínek. A makropterikus egyének is megtalálhatók, különösen a hegyekben. Testhossz: S 14-17mm, $ 20-22mm. Striduláció: a dal néha a Metrioptera bicolor egyikével tévedhet meg, a rövid szótagokat 4-6-ban csoportosítják egy echémában, amelyet néhány másodperces szünet után ismételnek. A nap folyamán feszül, és ritkán este. Eloszlás: országunkban széles körben elterjedt eurosiberiai elem, a síkterületek kivételével. Moldvában gyakori az erdők és a hegyi gyepek. Élőhely és életmód: egy praticolikus és mezofil faj, tipikus erdőfaj, a hegyvidéki és dombos területeken található. A hegyekben eléri az alpesi gyepeket, Isophya camptoxypha, Miramella ebneri és Myrmeleotettix maculatus. Fenológia: a felnőttek júniusban jelennek meg, tojásfázisban hibernálnak. A nimfák április-májusban keltek.
