„Az egyenesszárnyúak származása” változatai közötti eltérés
| 17. sor: | 17. sor: | ||
Csak a Felső-jurában élt '''''Haglidae''''' család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (''Gryllidae'') családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. ('''http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html''') Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak. A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a ''Decticus'' és a ''Tettigonia''. |
Csak a Felső-jurában élt '''''Haglidae''''' család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (''Gryllidae'') családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. ('''http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html''') Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak. A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a ''Decticus'' és a ''Tettigonia''. |
||
| − | Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák, a ''Gomphocerus, Oedipoda'' stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában ( |
+ | Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák, a ''Gomphocerus, Oedipoda'' stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában ('''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm''') és a Felső-jurában már megjelentek a ma is élő ''Tetrigidae'', ''Tridactylidae'' illetve az ''Eumastacidae'' családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta ''Locustopseidae'' családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az ''Acrididae'' családba tartozó fajokéhoz hasonló. A ''Locustopseidae'' család minden bizonnyal a Felső-karbon elején az ''Oedischidae''-ből leváló alsó-permi ''Tcholmanvissidae'' és az alsó-triászi ''Locustavidae'' családokból származtatható. |
A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is. |
A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is. |
||
A lap 2018. június 14., 15:56-kori változata
Az egyenesszárnyúak ősei egészen a Paleozoikumban élt protoorthopterákig (Stenaropodidae) követhetők nyomon. A Középső- és a Felső-karbonban élt egy olyan csoport (Oedischiidae), amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.
Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A Locustopseidae (Alsó-liász, Dogger, Malm - http://orthoptera.speciesfile.org/Common/basic/Taxa.aspx?TaxonNameID=1121396) és az Elcanidae (Alsó-liász, Felső-liász, Felső-jura - http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=176054 , http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Sites/Santana-Formation/grasshopper/Elcanidae.htm) családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.
Haglidae fam.
Csak a Felső-jurában élt Haglidae család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (Gryllidae) családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. (http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html) Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak. A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a Decticus és a Tettigonia.
Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák, a Gomphocerus, Oedipoda stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában (http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm) és a Felső-jurában már megjelentek a ma is élő Tetrigidae, Tridactylidae illetve az Eumastacidae családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta Locustopseidae családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az Acrididae családba tartozó fajokéhoz hasonló. A Locustopseidae család minden bizonnyal a Felső-karbon elején az Oedischidae-ből leváló alsó-permi Tcholmanvissidae és az alsó-triászi Locustavidae családokból származtatható.
A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is. (Song et al. (2015): 300 million years of diversification: elucidating the patterns of orthopteran evolution based on comprehensive taxon and gene sampling. Cladistics (2015) 1–31 10.1111/cla.12116) http://schistocerca.org/PDF/Song%20et%20al.%20in%20press%20(Cladistics).PDF
A superfamiliák diverzifikációja
A superfamíliák diverzifikációja földtörténeti időskálán
