„Leptophyes punctatissima” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
3. sor: 3. sor:
 
Tudományos név: ''Leptophyes punctatissima'' (Bosc, 1792)
 
Tudományos név: ''Leptophyes punctatissima'' (Bosc, 1792)
   
Elterjedés:
+
Elterjedés: közép-ázsiai, dél-európai
   
Faunatípus:
+
Faunatípus: ponto-caspi
   
 
Életforma: thamnobiont
 
Életforma: thamnobiont

A lap 2019. január 29., 11:05-kori változata

Magyar név: Pontozott vagy rőthátú virágszöcske

Tudományos név: Leptophyes punctatissima (Bosc, 1792)

Elterjedés: közép-ázsiai, dél-európai

Faunatípus: ponto-caspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III


http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-punctatissima


Leírás: Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt.

Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm.

Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel.

Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen.

Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök).

Fenológia: Az imágók június-júliusban jelennek meg. Petéit növényi szárakba rakja, így telel át. A lárvák március-április folyamán jelennek meg a magasságtől és a hőmérsékleti gradienstől függően.