„Leptophyes albovittata” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0060</nowiki>'' Magyar név: közönséges virágszöcske Tudományos név: ''Leptophyes albovittata'' (Kollar, 1833) Elterjedés: európai Faunatípus: …”) |
|||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: III |
Természetvédelmi értékszám: III |
||
| + | |||
| + | <gallery> |
||
| + | Fájl:0060_Leptophyes_albovittata.jpg|Közönséges virágszöcske |
||
| + | </gallery> |
||
15 - 17 mm. Kicsiny, törékeny, nedvességkedvelő állat. Az alapszíne zöld, vörös pntokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Szárnya csökevényes. Rokonaihoz hasonlóan zavarásra az aljnövényzetbe veti magát. Petéit növényi szárakba rakja. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök). Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. |
15 - 17 mm. Kicsiny, törékeny, nedvességkedvelő állat. Az alapszíne zöld, vörös pntokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Szárnya csökevényes. Rokonaihoz hasonlóan zavarásra az aljnövényzetbe veti magát. Petéit növényi szárakba rakja. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök). Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. |
||
A lap 2015. március 26., 16:13-kori változata
#0060
Magyar név: közönséges virágszöcske
Tudományos név: Leptophyes albovittata (Kollar, 1833)
Elterjedés: európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Közönséges virágszöcske
15 - 17 mm. Kicsiny, törékeny, nedvességkedvelő állat. Az alapszíne zöld, vörös pntokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Szárnya csökevényes. Rokonaihoz hasonlóan zavarásra az aljnövényzetbe veti magát. Petéit növényi szárakba rakja. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök). Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő.
Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel.
