Omocestus viridulus

Magyar név: Zöld tarlósáska

Tudományos név: Omocestus viridulus (Linne, 1758)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

• 

  Omocestus viridulus hím

• 

  Omocestus viridulus nőstény

http://www.orthoptera.ch/arten/item/omocestus-omocestus-viridulus-viridulus

https://www.inaturalist.org/taxa/132419-Omocestus-viridulus/browse_photos

http://www.pyrgus.de/Omocestus_viridulus_en.html

Leírás: Alapszíne szürkésbarna és sárga között, olíva zöld színű. A hasi szegmensek az alapnál feketék, és csak a szegélyeknél világosak. A has sötét fekete. A nőstények sokszor a test oldalán barnásak, a hátán zöldesek. A világos pronotum oldalszegélyek általában fekete alapon, az első negyedben mérsékelten befelé hajlítottak. A sötét szárnyak a nőstényél elérik a hátsó térdet, a hímnél kissé túlnyúlik a hátsó térden. A nőstényeknek gyakran van egy világos, hosszanti csík a szárnyalapon. A stigma a szárny harmadik negyedében található, de soha nem tűnik olyan színesnek, mint a Stenobothrus lineatus-é.

Testméret: ♂ 13-17 mm | ♀ 17-22 mm

Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán éneke a hegyi rétek tipikus háttérzajához tartozik. Egy versből áll, amely legfeljebb 40 másodpercig tart, ami hallhatatlanul kezdődik a combok kis mozgásaival, majd a maximális hangerőt a harmadik harmadban éri el. A versek hirtelen vagy néhány csendesebb szótaggal végződnek. Az egyes szótagokat magas hőmérsékleten másodpercenként 15-20-szor ismétli, alacsony hőmérsékleten másodpercenként 9 szótagra csökken. Az udvarló ének csendesebb, a lábmozgások összetett sorozatát követi, és néhány percig tarthat.