„Xya variegata” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
3. sor: 3. sor:
Tudományos név: ''Xya variegata'' Latreille, 1809
Tudományos név: ''Xya variegata'' Latreille, 1809


Elterjedés: Af-EuAs-Indom.
Elterjedés: Afrika-Eurázsia-Indomalajzia.


Faunatípus: Pc
Faunatípus: Policentrikus


Életforma: Fi
Életforma: Fisszurobiont


Természetvédelmi értékszám: I
Természetvédelmi értékszám: I
14. sor: 14. sor:


<gallery>
<gallery>
Xya_variegata.jpg|Képaláírás1
Xya_variegata.jpg|''Xya variegata''
Xya_variegata1.jpg|Képaláírás2
Xya_variegata1.jpg|''Xya variegata''
</gallery>
</gallery>


21. sor: 21. sor:




Leírás: A test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltok. Ventrális oldalán a test fehér-sárgás. A a pronotum oldalebenyének alsó szegélyén széles fehér csíkkal. A hátsó szárny hosszabb a fedőszárnynál. A nőstény subgenitalis lemeze mediánja groove a gyengébb határon.
'''Leírás:''' A test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltokkal. A test ventrális oldala fehér-sárgás. A a pronotum oldalebenyének alsó szegélyén széles fehér csík van. A hátsó szárny hosszabb a fedőszárnynál. A nőstény subgenitalis lemeze középtájom hornyolt.


Testhossz: S 4,8-5,3mm, $ 5-5,5mm.
Testhossz: S 4,8-5,3mm, $ 5-5,5mm.


Stridulation: a faj nem stridulate.
Cirpelés: a faj nem ad hangot.


'''Elterjedés:''' Közép-ázsiai-pontusi faj.
Eloszlás: ez egy közép-ázsiai-pontusi fajok. Ez a legkisebb Caelifera hazánk, talált különösen a dél, az ország mellett a folyók és tavak együtt XYA pfaendleri.


Habitat és életmód: ez egy geophilous, higrofil élő fajok galéria ásott a homokban partján a folyók és tavak. Ez táplálkozik algák és a növényzet részecskéket. Nagyon félénk és teszi meglehetősen hosszú ugrások segítségével erős hátsó lábai.
'''Habitat és életmód:''' Geo-higrofil, a folyók és tavak parti homokos fövenyében ásott lyukakban él. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon félénk, erős hátsó lábaival meglehetősen hosszú ugrások segítségével menekül, majd hirtelen beássa magát. A hasonló ''Xya pfaendleri''-vel együtt ez a legkisebb hazai faj.


Fenológia: ez hibernálás mint egy nimfa, felnőttek jelennek meg április-augusztus, gyakoribb a tavasszal.
'''Fenológia:''' Lárva állapotban telel át, az imágók április-augusztusban jelennek meg, tavasszal gyakoribb.

Xya variegata Latreille, 1809
Leírás: a test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltokkal. A test ventrális oldala fehér-sárgás. A pronotum lebenyei fehér csíkkal rendelkeznek az alsó határukon. A hátsó szárnyak hosszabbak, mint az elődarabok. A női szubgenitális lemez medián hornya van az alsó határán.
A test hossza: S 4,8-5,3 mm, 5-5,5 mm.
Striduláció: a faj nem törődik.
Eloszlás: Közép-ázsiai-Pontic faj. Hazánk legkisebb Caelifera, különösen az ország déli részén, a folyók és tavak mellett a Xya pfaendleri mellett. Moldvában a déli résznél gyakrabban fordul elő.
Élőhely és életmód: egy geofíliás, higrofil faj, amely a folyók és tavak partján homokba ásott galériákban él. Az algák és a növényzet részecskéi táplálkoznak. Nagyon félénk, és az erős hátsó lábak segítségével jelentősen ugrik.
Fenológia: nymphként hibernál, felnőttek április-augusztusban jelennek meg, gyakrabban tavasszal.

A lap 2020. január 7., 11:15-kori változata

Magyar név: Ásósáska

Tudományos név: Xya variegata Latreille, 1809

Elterjedés: Afrika-Eurázsia-Indomalajzia.

Faunatípus: Policentrikus

Életforma: Fisszurobiont

Természetvédelmi értékszám: I


http://www.orthoptera.ch/arten/item/xya-variegata


Leírás: A test színe fekete vagy sötétbarna, fehér-sárgás foltokkal. A test ventrális oldala fehér-sárgás. A a pronotum oldalebenyének alsó szegélyén széles fehér csík van. A hátsó szárny hosszabb a fedőszárnynál. A nőstény subgenitalis lemeze középtájom hornyolt.

Testhossz: S 4,8-5,3mm, $ 5-5,5mm.

Cirpelés: a faj nem ad hangot.

Elterjedés: Közép-ázsiai-pontusi faj.

Habitat és életmód: Geo-higrofil, a folyók és tavak parti homokos fövenyében ásott lyukakban él. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon félénk, erős hátsó lábaival meglehetősen hosszú ugrások segítségével menekül, majd hirtelen beássa magát. A hasonló Xya pfaendleri-vel együtt ez a legkisebb hazai faj.

Fenológia: Lárva állapotban telel át, az imágók április-augusztusban jelennek meg, tavasszal gyakoribb.