„Ephippiger ephippiger” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0240</nowiki>'' Magyar név: nyerges szöcske Tudományos név: ''Ephippiger ephippiger'' (Fieber, 1784) Elterjedés: közép-, délkelet-európai Faunat…”) |
|||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: III | Természetvédelmi értékszám: III | ||
| + | |||
| + | <gallery> | ||
| + | Fájl:Ephippiger ephippiger 1.jpeg|Nyerges szöcske nőstény | ||
| + | Fájl:Példa.jpg|képaláírás2 | ||
| + | </gallery> | ||
<div align="right">'''''0240.wav'''''</div> | <div align="right">'''''0240.wav'''''</div> | ||
Közepes nagyságú (20 - 30 mm), felül szürkészöld, alul zöldessárga, jellegzetesen nyerges előtorhátú állat. Mellső szárnya pikkelyszerű. Nemcsak a hímek, hanem a nőstények is tudnak cirpelni. A lombozatban meglátni nehéz, de élénk hangjuk alapján könnyen felfedezhetjük a hőmérséklet-változástól szinte függetlenül, akár napi 13-14 órán át is cirpelő rovarokat. Ellenségeik közeledtére azonnal elhallgatnak, zavarásra, az alzatra ejtik magukat, ahol szinte felfedezhetetlenek. A meleg, déli kitettségű oldalak cserjés-bokros élőhelyein eléggé gyakori. Főként növényevő. | Közepes nagyságú (20 - 30 mm), felül szürkészöld, alul zöldessárga, jellegzetesen nyerges előtorhátú állat. Mellső szárnya pikkelyszerű. Nemcsak a hímek, hanem a nőstények is tudnak cirpelni. A lombozatban meglátni nehéz, de élénk hangjuk alapján könnyen felfedezhetjük a hőmérséklet-változástól szinte függetlenül, akár napi 13-14 órán át is cirpelő rovarokat. Ellenségeik közeledtére azonnal elhallgatnak, zavarásra, az alzatra ejtik magukat, ahol szinte felfedezhetetlenek. A meleg, déli kitettségű oldalak cserjés-bokros élőhelyein eléggé gyakori. Főként növényevő. | ||
A lap 2015. március 26., 13:16-kori változata
#0240
Magyar név: nyerges szöcske
Tudományos név: Ephippiger ephippiger (Fieber, 1784)
Elterjedés: közép-, délkelet-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
- Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Nyerges szöcske nőstény
- Példa.jpg
képaláírás2
Közepes nagyságú (20 - 30 mm), felül szürkészöld, alul zöldessárga, jellegzetesen nyerges előtorhátú állat. Mellső szárnya pikkelyszerű. Nemcsak a hímek, hanem a nőstények is tudnak cirpelni. A lombozatban meglátni nehéz, de élénk hangjuk alapján könnyen felfedezhetjük a hőmérséklet-változástól szinte függetlenül, akár napi 13-14 órán át is cirpelő rovarokat. Ellenségeik közeledtére azonnal elhallgatnak, zavarásra, az alzatra ejtik magukat, ahol szinte felfedezhetetlenek. A meleg, déli kitettségű oldalak cserjés-bokros élőhelyein eléggé gyakori. Főként növényevő.
