„Pseudopodisma fieberi” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0300</nowiki>'' Magyar név: Fieber hegyisáskája Tudományos név: ''Pseudopodisma fieberi'' (Scudd, 1898) Elterjedés: délnyugat-, közép-európai F…”) |
|||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
| + | |||
| + | |||
| + | A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája ([[Pseudopodisma nagyi]]) az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni. |
||
A lap jelenlegi, 2015. március 13., 12:34-kori változata
#0300
Magyar név: Fieber hegyisáskája
Tudományos név: Pseudopodisma fieberi (Scudd, 1898)
Elterjedés: délnyugat-, közép-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán-montán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája (Pseudopodisma nagyi) az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni.
