Chorthippus (Glyptobothrus) vagans

Magyar név: Bolygó tarlósáska

Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) vagans (Eversmann, 1848)

Elterjedés:

Faunatípus:

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

• 

  Corthippus vagans

http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-vagans

Leírás: Alapszíne szürkétől barnáig változik, sok árnyalatban. A Chorthippus biguttulus csoport képviselőivel ellentétben a test és a pronótum oldalai különösen fekete-fehér és finoman pontozottak, sötét és világos foltok nélkül. A hímeknél a potrohvég narancsvörös. A pronótum élei közepesen kifelé hajlanak és világos vonalakként kitűnnek a sötét szegélyből. A Chorthippus biguttulus csoport képviselőivel ellentétben a dobhártya nagyjából ovális és kb. kétszer olyan hosszú, amennyire széles. A keskeny szárnyak kissé a hátsó térden fölé emeltek. Különösen a hímeké lekerekített, és sem a szegély, sem a szegély előtti mező nem bővül. A fényes stigma színe egyértelműen eltér a barna szárnyakétól. A hátsó comb alsó részén sárgás vagy narancssárga színű, a térd kissé elsötétült, a hátsó lábszár sárgától erősen narancssárgáig terjed.

Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 18–22 mm

Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán énekét változó hosszúságú versek alkotják. Közép-Európában körülbelül 15-20 másodpercig tartanak. A vers csendben kezdődik, és maximális hangerejét az első harmad után, felére, vagy ritkábban, röviddel a vége előtt éri el.

Elterjedés: Európában és hazánkban is csak lokálisan. Nyugaton, délen terjed Portugáliától Spanyolországgon át, északon Dél- Angliáig és Dániában, keletre Kazahsztánban. További alfajok fordulnak elő Délkelet-Európában, bár a balkánon a taxonómiai nehézségek miatt az elterjedés nem egyértelmű.

Habitat és életmód:

Fenológia: