„Poecilimon fussi” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ Leírás: a test zöld vagy sárga, hátukra egy sötét csík a has és a sok kis sötét vagy rozsdás foltok. Ez barna előtérbe szárnyak fehér kerettel. Ritkán…”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | '''Magyar név:''' fuss pókszöcskéje |
||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | '''Tudományos név:''' ''Poecilimon fussii'' Brunner von Wattenwyl, 1878 |
||
− | Stridulation: a dal áll rövid szótagok alacsony intenzitású. Ez stridulation a nap folyamán. |
||
+ | |||
− | Eloszlás: ez egy Holobalkanic faj, közös Bulgária, Albánia és Románia. |
||
+ | '''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft. |
||
− | Habitat és életmód: úgy találjuk a pusztai régiókban, mezofil és xero-mezofil rétek, az erdő béren kívüli és tisztásokon. Ez lehet találkozni még a hegyvidéki területeken, de ritkábban. |
||
+ | |||
− | Fenológia: felnőtt jelennek meg júliusban és fellelhető szeptember végéig. Ez hibernálás közben tojás színpadon. Nimfák vannak keltetett MarchApril. |
||
+ | |||
+ | '''Leírás, bemutatás: ''' |
||
+ | |||
+ | |||
⚫ | A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott. |
||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | Cirpelés: az egész nap folyamán halható ének rövid, alacsony intenzitású szótagokból áll. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''A faj ökológiája:''' |
||
+ | |||
+ | |||
+ | Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő. |
||
+ | |||
+ | A gyepszint lakója. Kétszikű növényekkel táplálkozik. Az imágók június-júliusban jelennek meg és akár szeptember végéig is előfordulhat. A lárvák március-áprilistól kelnek. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Általános elterjedése:''' É-Balkán, a Kárpát-medencében főleg Erdély. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Elterjedése Magyarországon:''' Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön): ANP: Jósvafó/26 |
||
+ | |||
+ | BNP: Bükkszentlászló/N |
||
+ | |||
+ | DDNP: Mecsek (Pécsvárad/N), Villányi-hg./l3 (Villány/N) |
||
+ | |||
+ | DINP: Budai-hg./19, 22 (Budapest: Hármashatár-h./N) |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Állománynagyság:''' Faunisztikailag értékes, csak néhány hazai lelőhelyről ismert, ritka szöcske. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Veszélyeztető tényezők:''' Korlátozott, lokális előfordulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elől - kis vagilitása, folytán - nem, vagy alig tud kitérni. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Természetvédelmi kezelés: '''Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók. |
A lap 2016. április 14., 14:50-kori változata
Magyar név: fuss pókszöcskéje
Tudományos név: Poecilimon fussii Brunner von Wattenwyl, 1878
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Leírás, bemutatás:
A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott.
Testhossz: ♂ 14-16 mm, ♂ 15-18 mm, a tojócső 6-7mm.
Cirpelés: az egész nap folyamán halható ének rövid, alacsony intenzitású szótagokból áll.
A faj ökológiája:
Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő.
A gyepszint lakója. Kétszikű növényekkel táplálkozik. Az imágók június-júliusban jelennek meg és akár szeptember végéig is előfordulhat. A lárvák március-áprilistól kelnek. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes.
Általános elterjedése: É-Balkán, a Kárpát-medencében főleg Erdély.
Elterjedése Magyarországon: Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes.
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön): ANP: Jósvafó/26
BNP: Bükkszentlászló/N
DDNP: Mecsek (Pécsvárad/N), Villányi-hg./l3 (Villány/N)
DINP: Budai-hg./19, 22 (Budapest: Hármashatár-h./N)
Állománynagyság: Faunisztikailag értékes, csak néhány hazai lelőhelyről ismert, ritka szöcske.
Veszélyeztető tényezők: Korlátozott, lokális előfordulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elől - kis vagilitása, folytán - nem, vagy alig tud kitérni.
Természetvédelmi kezelés: Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók.