„Gryllotalpa gryllotalpa” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | A bársonyos-barnás-sárga színű állat 35 - 50 mm. ''Vakondtücsök''nek is hívják, mert a vakondhoz hasonlóan földalatti járatokat ás. Teste ehhez az életmódhoz alkalmazkodott (erős mellső ásólábak, kúpszerű előtorpajzs). |
||
Leírás: bársonyos-barnás-sárga színű állat, a has irányában sárga. A fej előreálló, előtorpajzsa kúpszerű. Az elülső lábak ásólábakká módosultak. A hátsó szárnyak hosszabbak, mint a mellső szárnyak és gyakran hosszabb, mint a potroh. A test finoman, vastagon szőrözött. |
Leírás: bársonyos-barnás-sárga színű állat, a has irányában sárga. A fej előreálló, előtorpajzsa kúpszerű. Az elülső lábak ásólábakká módosultak. A hátsó szárnyak hosszabbak, mint a mellső szárnyak és gyakran hosszabb, mint a potroh. A test finoman, vastagon szőrözött. |
||
| 26. sor: | 25. sor: | ||
Cirpelés: a dal egy hosszú szótagsorozatból áll. A cirpelés különösen a késő tavasszal és kora nyáron hallható főként este és éjszaka, ritkán a nap folyamán. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak. |
Cirpelés: a dal egy hosszú szótagsorozatból áll. A cirpelés különösen a késő tavasszal és kora nyáron hallható főként este és éjszaka, ritkán a nap folyamán. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak. |
||
| − | Megoszlás: a palearktikus régióban honos faj. |
||
| − | |||
Habitat és életmód: A laza, nedvesebb talajban ásott járataikat csak a júniusi párzási időszakban hagyják el, ilyenkor kisebb-nagyobb csoportokban repülnek 4-20 m magasságban. Az erősebb fényforrások körül nagyobb tömegekben gyűlhetnek össze. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak. Főként növényi táplálékot fogyasztanak, így elsősorban a palántaágyásokban okozhatnak tetemes kárt, de rovarlárvákat is. |
Habitat és életmód: A laza, nedvesebb talajban ásott járataikat csak a júniusi párzási időszakban hagyják el, ilyenkor kisebb-nagyobb csoportokban repülnek 4-20 m magasságban. Az erősebb fényforrások körül nagyobb tömegekben gyűlhetnek össze. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak. Főként növényi táplálékot fogyasztanak, így elsősorban a palántaágyásokban okozhatnak tetemes kárt, de rovarlárvákat is. |
||
| − | Fenológia: az életciklus két évig tart. Az első |
+ | Fenológia: az életciklus két évig tart. Az első évben nimfaként telelnek át, és a második évben imágók. |
A lap 2016. március 31., 13:55-kori változata
#0280
Magyar név: lótücsök
Tudományos név: Gryllotalpa gryllotalpa (Linne, 1758)
Elterjedés: európai, nyugat-ázsiai
Faunatípus: európai-policentrikus
Életforma: fissurobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
Gryllotalpa gryllotalpa
Leírás: bársonyos-barnás-sárga színű állat, a has irányában sárga. A fej előreálló, előtorpajzsa kúpszerű. Az elülső lábak ásólábakká módosultak. A hátsó szárnyak hosszabbak, mint a mellső szárnyak és gyakran hosszabb, mint a potroh. A test finoman, vastagon szőrözött.
Testhossz: ♂ 35-40 mm, ♀ 40-50 mm.
Cirpelés: a dal egy hosszú szótagsorozatból áll. A cirpelés különösen a késő tavasszal és kora nyáron hallható főként este és éjszaka, ritkán a nap folyamán. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak.
Habitat és életmód: A laza, nedvesebb talajban ásott járataikat csak a júniusi párzási időszakban hagyják el, ilyenkor kisebb-nagyobb csoportokban repülnek 4-20 m magasságban. Az erősebb fényforrások körül nagyobb tömegekben gyűlhetnek össze. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak. Főként növényi táplálékot fogyasztanak, így elsősorban a palántaágyásokban okozhatnak tetemes kárt, de rovarlárvákat is.
Fenológia: az életciklus két évig tart. Az első évben nimfaként telelnek át, és a második évben imágók.
