„Gampsocleis glabra” változatai közötti eltérés
| 30. sor: | 30. sor: | ||
| + | '''Leírás, bemutatás:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | Közepesen nagy termetű szöcske, alapszíne változó, zöldes vagy sárgás vagy szürkés. A szárnyak szabálytalanul fekete foltosak. A pronotum oldalán keskeny, de határozottan világos szegély van, amelyet belül gyakran fekete sáv kísér. A hátulsó lábak combján kívül mindig fekete hosszanti vonal látható. A szárnyak túlnyúlnak a a potrohon, de a hátsó térden nem. A legszembetűnőbb jellemzője a nőstény hosszú, a végén ferdén visszametszett tojócsöve. |
||
Cirpelés: A hímek egy-egy magasabb növényre felkapaszkodva eléggé hangosan, folyamatosan, 20-30 m-ről is hallhatóan, magas hangon cirpelnek. |
Cirpelés: A hímek egy-egy magasabb növényre felkapaszkodva eléggé hangosan, folyamatosan, 20-30 m-ről is hallhatóan, magas hangon cirpelnek. |
||
| 37. sor: | 39. sor: | ||
| − | '''A faj ökológiája:''' |
+ | '''A faj ökológiája:''' |
| + | |||
Elsősorban az alföldi száraz, meleg, dúsabb növényzetű, sztyepjellegű növénytársulásokban viszonylag ritkán fordul elő. Esetenként azonban idősebb lucernásokban tömegesen is előfordulhat. |
Elsősorban az alföldi száraz, meleg, dúsabb növényzetű, sztyepjellegű növénytársulásokban viszonylag ritkán fordul elő. Esetenként azonban idősebb lucernásokban tömegesen is előfordulhat. |
||
| 46. sor: | 49. sor: | ||
| − | '''Általános elterjedése:''' |
+ | '''Általános elterjedése:''' |
| + | |||
Palearktikus; a Pireneusoktól Belső-Ázsiáig előfordul. |
Palearktikus; a Pireneusoktól Belső-Ázsiáig előfordul. |
||
| − | '''Elterjedése Magyarországon:''' |
+ | '''Elterjedése Magyarországon:''' |
| + | |||
Szórványosan fordul elő az Alföldön és a Magyar Középhegység elődombjain. |
Szórványosan fordul elő az Alföldön és a Magyar Középhegység elődombjain. |
||
| 67. sor: | 72. sor: | ||
| + | '''Állománynagyság:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | |||
| + | |||
| + | '''Veszélyeztető tényezők:''' |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| + | '''Természetvédelmi kezelés:''' |
||
| − | + | Nem igényel beavatkozást, mert esetleges lokális zavarást (túlzott taposás, legeltetés, stb.) az imágók jelentékeny mozgási-aktivitása jórészt ellensúlyozza. Valamint kultúrültetvényekben is képes megélni (pl. lucerna). |
|
A lap 2016. április 20., 14:10-kori változata
#0220 #0221
Magyar név: tőrös szöcske
Tudományos név: Gampsocleis glabra (Herbst, 1786)
Elterjedés: európai-kisázsiai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Gampsocleis glabra nőstény
Gampsocleis glabra hím
Magyar név: tőrös szöcske
Tudományos név: Gampsocleis glabra (Herbst, 1786)
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.
Leírás, bemutatás:
Közepesen nagy termetű szöcske, alapszíne változó, zöldes vagy sárgás vagy szürkés. A szárnyak szabálytalanul fekete foltosak. A pronotum oldalán keskeny, de határozottan világos szegély van, amelyet belül gyakran fekete sáv kísér. A hátulsó lábak combján kívül mindig fekete hosszanti vonal látható. A szárnyak túlnyúlnak a a potrohon, de a hátsó térden nem. A legszembetűnőbb jellemzője a nőstény hosszú, a végén ferdén visszametszett tojócsöve.
Cirpelés: A hímek egy-egy magasabb növényre felkapaszkodva eléggé hangosan, folyamatosan, 20-30 m-ről is hallhatóan, magas hangon cirpelnek.
♂ 20-25mm, ♀ 21-26 mm, tojócső 18-23 mm
A faj ökológiája:
Elsősorban az alföldi száraz, meleg, dúsabb növényzetű, sztyepjellegű növénytársulásokban viszonylag ritkán fordul elő. Esetenként azonban idősebb lucernásokban tömegesen is előfordulhat.
Fitokol, közepesen repülő szöcske. Az imágók június közepétől október közepéig találhatók meg. A növényzet nélküli helyekre, a talajba rakja a petéket. A lárvák április közepén kelnek ki. Jórészt ragadozó (apróbb rovarok vagy egyéb sáskák), de virágrészeket és magvakat is fogyszt. Ha megzavarják, a földre veti magát, vagy ritkábban elrepül.
Az imágók június-júliusban jelennek meg. A pete állapotban telel át. A lárvák áprilisban kelnek.
Általános elterjedése:
Palearktikus; a Pireneusoktól Belső-Ázsiáig előfordul.
Elterjedése Magyarországon:
Szórványosan fordul elő az Alföldön és a Magyar Középhegység elődombjain.
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). ANP: Aggteleki-hegység/26 (Jósvafő/V, R Aggtelek/V, R BNP: Hemádcéce/48 BFNP: Tapolca/S
DINP: Budai-hg./19 (Nagykovácsi/N, Törökbálint/N, Biatorbágy/K)
FHNP: Fertő-táj {1)12
HNP: Hortobágy/l7 (Balmazújváros, Máta, Ohat, Kónya)
KNP: Apajpuszta/40, Bugac/40, Kerekegyháza/S
KMNP:/29, 30,47 Cserebökény/S, Dévaványa/S, N, Ecsegfalva/S
Állománynagyság:
Gampsocleis glabra egy pusztai reliktum. A Nagy-Alföldön jelentős populációja él. Kárpát-medencei előfordulásának jelentősége nőtt azáltal, hogy ENy-ra eső régióban megritkult, vagy kipusztult (Ausztria, Németország).
Veszélyeztető tényezők:
Nemzeti parkjaink alföldi területein erőteljes populációja él. A jelenlegi föld/táj-használat biztosítja fennmaradását.
Természetvédelmi kezelés:
Nem igényel beavatkozást, mert esetleges lokális zavarást (túlzott taposás, legeltetés, stb.) az imágók jelentékeny mozgási-aktivitása jórészt ellensúlyozza. Valamint kultúrültetvényekben is képes megélni (pl. lucerna).
