„Phaneroptera falcata” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | A test színe világoszöld, finom vörösesbarna és a szabálytalan foltokat az egész testen. 14 - 20 mm (hímek: 14-16, nőstények: 16-20 mm, a tojócső: 5-6 mm), jól fejlett szárnyaival kisebb távolságokra repül. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. A május végén megjelenő lárvákból július-augusztustól fejlődnek ki az imágók. Főként növényi táplálékot fogyaszt, elsősorban fástermetű kétszikűek leveleit. Lapos petéit erősen hajlott tojócsövével, egyesével a levelek élébe rakja, s a peték a hullott avarban telelnek át. |
||
| ⚫ | Leírás: A test színe világoszöld, finom vörösesbarna és a szabálytalan foltokat az egész testen. Előfordul, hogy a szem színe piros vagy a külső fele piros. A pronotum oldalsó lebenye sokkal hosszabb, mint magas. Az elülső szárnyak zöldek, rövidebbek, mint a hátsó szárnyak, nem érik el a hátsó térdet. A hímeknek barna-vöröses cirpelő berendezés van a mellső szárnyak tövénél. A hím subgenitalis lemeze a végén halfarok szerűen kiszélesedik. A cerkuszok a csúcsi részen enyhén kiszélesedettek. A nőstény tojócsöve rövid és erősen görbült, az alsó élén enyhe szögben hajlik, az oldalsó lamella kígyózó. |
||
| ⚫ | A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot szabadfüllel). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat |
||
| − | |||
| ⚫ | Leírás: A |
||
Testhossz: S 14-16 mm; $ 16-18 mm, tojásrakó 5-6 mm. |
Testhossz: S 14-16 mm; $ 16-18 mm, tojásrakó 5-6 mm. |
||
| ⚫ | Cirpelés: A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot szabadfüllel). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat. A nőstény hangja sokkal szárazabb, pattogás-szerű. Ezek a szöcskék a elsősorban a későd-élutáni órákban és az éjszaka első felében énekelnek intenzíven. |
||
| − | Stridulation: sorozat rövid szótagok, alacsony intenzitású. Ez stridulates este, és csak ritkán napközben. |
||
| + | |||
| − | Megoszlás: |
+ | Megoszlás: eurosziberiai faj. |
| + | Habitat és életmód: Fitofág. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. Könnyedén és jól repül akár több, mint 50 m-t. |
||
| − | Habitat és életmód: fitofág fajok, arboricolous és arbusticolous, ritkán praticolous; megtalálható tisztásokon, erdő peremén, a magas pázsit és mezőgazdasági területein. Ez az elszámolási Bush-tücsök nagyon félénk, és repülni távokon több mint 50m. |
||
| − | Fenológia: |
+ | Fenológia: A május végén megjelenő lárvákból az imágók július végén és augusztus elején jelennek meg. A nőstények az erősen lapított petéket egyesével a levelek szegélyénél a mezofillumba helyezik, s a peték a hullott avarban telelnek át. |
A lap 2016. december 16., 14:43-kori változata
#0020
Magyar név: zöld repülőszöcske
Tudományos név: Phaneroptera falcata (Poda, 1761)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai, policentrikus
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
Zöld repülőszöcske
Leírás: A test színe világoszöld, finom vörösesbarna és a szabálytalan foltokat az egész testen. Előfordul, hogy a szem színe piros vagy a külső fele piros. A pronotum oldalsó lebenye sokkal hosszabb, mint magas. Az elülső szárnyak zöldek, rövidebbek, mint a hátsó szárnyak, nem érik el a hátsó térdet. A hímeknek barna-vöröses cirpelő berendezés van a mellső szárnyak tövénél. A hím subgenitalis lemeze a végén halfarok szerűen kiszélesedik. A cerkuszok a csúcsi részen enyhén kiszélesedettek. A nőstény tojócsöve rövid és erősen görbült, az alsó élén enyhe szögben hajlik, az oldalsó lamella kígyózó.
Testhossz: S 14-16 mm; $ 16-18 mm, tojásrakó 5-6 mm.
Cirpelés: A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot szabadfüllel). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat. A nőstény hangja sokkal szárazabb, pattogás-szerű. Ezek a szöcskék a elsősorban a későd-élutáni órákban és az éjszaka első felében énekelnek intenzíven.
Megoszlás: eurosziberiai faj.
Habitat és életmód: Fitofág. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. Könnyedén és jól repül akár több, mint 50 m-t.
Fenológia: A május végén megjelenő lárvákból az imágók július végén és augusztus elején jelennek meg. A nőstények az erősen lapított petéket egyesével a levelek szegélyénél a mezofillumba helyezik, s a peték a hullott avarban telelnek át.
