„Oecanthus pellucens” változatai közötti eltérés
1. sor: | 1. sor: | ||
− | ''<nowiki>#0270</nowiki>'' |
||
Magyar név: pirregő tücsök |
Magyar név: pirregő tücsök |
||
12. sor: | 11. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
+ | |||
+ | |||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/oecanthus-pellucens-pellucens |
||
+ | |||
<gallery> |
<gallery> |
A lap 2017. április 10., 11:28-kori változata
Magyar név: pirregő tücsök
Tudományos név: Oecanthus pellucens (Scopoli, 1763)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
http://www.orthoptera.ch/arten/item/oecanthus-pellucens-pellucens
Leírás: Karcsú, szalmasárga, sárgás-barna színezetű. A fejen és pronotumon barna keresztirányú csík van. A fej előreálló. A hím elülső szárnya erősen kiszélesedett, a nőstényé keskenyek. A tojócső egyenes.
Testhossz: ♂ 10-14mm, ♀ 10-16mm $, tojócső 6-8 mm.
Cirpelés: a A hímek nyárvégi estéken hallatják lágyan pirregő, kellemes hangjukat, amelyet derékszögben felmeresztett szárnyfedőik vibráló összedörzsölésével idéznek elő. Viszonylag távolról lehet hallani, mintegy 100 m, különösen a csendes nyári estéken. Nyár végén és ősszel még napközben is énekelhet.
Megoszlás: a közép-ázsiai-mediterrán faj, széles körben elterjedt hazánkban, különösen sík területeken.
Habitat és életmód: egyetlen olyan hazai tücsökfaj, amely nem a talaj, hanem a dúsabb növényzet lakója. Igazi mediterrán rovar, a meleg száraz, szőlőművelésre is alkalmas élőhelyeket kedveli. Gyakran fordul elő szőlőültetvényekben, ahol túlszaporodásával károkat is okozhat. Ez részben a virágzatok megrágásából, részben pedig abból adódik, hogy a nőstények a fiatal venyigékbe petézve, furulyaszerűen kilyuggatja azokat. Levéltetveket, apróbb pókokat, rovarlárvákat is fogyaszt.
Fenológia: Az imágók júliustól október végéig fordulnak elő. Pete alakban telelnek. A lárvák májustól jelennek meg.