„Leptophyes albovittata” változatai közötti eltérés
1. sor: | 1. sor: | ||
− | ''<nowiki>#0060</nowiki>'' |
||
Magyar név: közönséges virágszöcske |
Magyar név: közönséges virágszöcske |
||
12. sor: | 11. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: III |
Természetvédelmi értékszám: III |
||
+ | |||
+ | |||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-albovittata |
||
+ | |||
<gallery> |
<gallery> |
A lap 2017. április 27., 17:05-kori változata
Magyar név: közönséges virágszöcske
Tudományos név: Leptophyes albovittata (Kollar, 1833)
Elterjedés: európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-albovittata
15 - 17 mm. Kicsiny, törékeny, nedvességkedvelő állat. Az alapszíne zöld, vörös pntokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Szárnya csökevényes. Rokonaihoz hasonlóan zavarásra az aljnövényzetbe veti magát. Petéit növényi szárakba rakja. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök). Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő.
Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel.
Leírás: A csíkos Bush-tücsök van a test színe zöld, dorsalis hogy zöld, sárga, páncélos vagy vöröses, kis piros vagy barna foltok. Oldalt van egy fehér csík kezdve az elülső határáig a pronotum a hegyét a has. Gyakran találkozhatunk egyének vöröses vagy barna-narancs sípcsontokból, antennák és cerci. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a fele a pronotum és a női előtérbe szárnyak alig látható. A cerci szinte egyenesen a subapical régióban. A nőstény tojásrakó rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt. Testhossz: S 11-13 mm; $ 13-16 mm, tojásrakó 5-6 mm. Stridulation: egy sor rövid szótagok, nagyon kis intenzitású. A dal nem hallható több mint 10-20 cm. Ez stridulates délután estig. Megoszlás: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoport hazánkban, de ez ritkább a hegyvidéki területen.
Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezo szárazságtűrő, praticolous és arbusticolous. Megállapítást nyert, hogy magas pázsit és erdei tisztásokon. Gyakran előfordul, hogy látható a virágok eszik szirmait és staminas. Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban. Ez hibernálás közben tojás színpadon. Nimfák keltető március-április a magasságnak és a hőmérsékleti gradiens.