„Pseudopodisma nagyi” változatai közötti eltérés
| 19. sor: | 19. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. |
+ | A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. |
| + | Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája ([[Pseudopodisma fieberi]]) Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni. |
||
A lap 2018. május 9., 10:38-kori változata
0310 0311 0312
Magyar név: Nagy hegyisáskája
Tudományos név: Pseudopodisma nagyi (Galvagni and Fontana, 1996)
Elterjedés: közép-, kelet-európai
Faunatípus: balkáni-dácikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Pseudopodisma nagyi nőstény
Pseudopodisma nagyi hím
Pseudopodisma nagyi kopula
A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája (Pseudopodisma fieberi) Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni.
