„Decticus verrucivorus” változatai közötti eltérés
| 23. sor: | 23. sor: | ||
| − | Az imágók változatos színűek, a zöldtől a | + | |
| + | Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes. | ||
| − | + | Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm | |
| − | + | Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. | |
| + | Elterjedés: ez egy Eurosiberian faj, széles körben elterjedt gyakori faj. | ||
| − | + | Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. | |
| − | + | Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A lap 2019. január 30., 15:38-kori változata
#0120 0121 0122
Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske
Tudományos név: Decticus verrucivorus Linne, 1785
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus-verrucivorus
Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.
Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm
Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Elterjedés: ez egy Eurosiberian faj, széles körben elterjedt gyakori faj.
Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.