„Oedipoda coerulescens” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
24. sor: 24. sor:
   
 
A hím 15 - 21 mm, a nőstény 22 - 28 mm. Némelyik sáskafaj a kopár, növényzet nélküli, homokos vagy sziklás élőhelyeken gyakori, ahol kevés a búvóhely. Az éles szemű ragadozók könnyen észrevennék a homokkupac tetején sütkérező, élénk színű sáskákat. Ezért a nyílt területeken élő fajok alakjukkal és színezetükkel messzemenően alkalmazkodnak a környezethez. A kékszárnyú sáska színezete is környezetétől függ. Feketétől a barnáig, szürkétől a sárgásig minden színárnyalat megfigyelhető rajta. Egyszínű háttér előtt a mintázat tompább, de ha a fény a hátteret sötétebb és világosabb foltok mozaikjaira bontja, a sáskák foltjai élénkebben pompáznak. A nőstények még a hímeknél is jobban illeszkednek környezetükhöz. Ha a színezetétől erősen elütő helyre zavarjuk az állatot, akkor mihamarabb igyekszik visszatérni. Más fajjal nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj. Hátsó szárnyának tövi része kék, ritkán sárgás és rózsaszínes is lehet. A szárnyakat egy széles, sötét színű szalag szeli át. Hátsó lábszára is kék. Zavarásra eleinte lelapul, majd a talajon ugrálva-futva, végső esetben alacsonyan, de aktívan nagyobb távolságra repülve menekül.
 
A hím 15 - 21 mm, a nőstény 22 - 28 mm. Némelyik sáskafaj a kopár, növényzet nélküli, homokos vagy sziklás élőhelyeken gyakori, ahol kevés a búvóhely. Az éles szemű ragadozók könnyen észrevennék a homokkupac tetején sütkérező, élénk színű sáskákat. Ezért a nyílt területeken élő fajok alakjukkal és színezetükkel messzemenően alkalmazkodnak a környezethez. A kékszárnyú sáska színezete is környezetétől függ. Feketétől a barnáig, szürkétől a sárgásig minden színárnyalat megfigyelhető rajta. Egyszínű háttér előtt a mintázat tompább, de ha a fény a hátteret sötétebb és világosabb foltok mozaikjaira bontja, a sáskák foltjai élénkebben pompáznak. A nőstények még a hímeknél is jobban illeszkednek környezetükhöz. Ha a színezetétől erősen elütő helyre zavarjuk az állatot, akkor mihamarabb igyekszik visszatérni. Más fajjal nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj. Hátsó szárnyának tövi része kék, ritkán sárgás és rózsaszínes is lehet. A szárnyakat egy széles, sötét színű szalag szeli át. Hátsó lábszára is kék. Zavarásra eleinte lelapul, majd a talajon ugrálva-futva, végső esetben alacsonyan, de aktívan nagyobb távolságra repülve menekül.
  +
  +
Leírás:
  +
  +
Testméret:
  +
  +
Cirpelés:
  +
  +
Elterjedés:
  +
  +
Élőhely, életmód:
  +
  +
Fenológia:

A lap 2019. február 7., 15:12-kori változata

#0390 #0391

Magyar név: kékszárnyú sáska

Tudományos név: Oedipoda coerulescens (Linne, 1758)

Elterjedés: európai-ázsiai

Faunatípus: policentrikus

Életforma: geobiont

Természetvédelmi értékszám: IV


http://www.orthoptera.ch/arten/item/oedipoda-caerulescens-caerulescens


A hím 15 - 21 mm, a nőstény 22 - 28 mm. Némelyik sáskafaj a kopár, növényzet nélküli, homokos vagy sziklás élőhelyeken gyakori, ahol kevés a búvóhely. Az éles szemű ragadozók könnyen észrevennék a homokkupac tetején sütkérező, élénk színű sáskákat. Ezért a nyílt területeken élő fajok alakjukkal és színezetükkel messzemenően alkalmazkodnak a környezethez. A kékszárnyú sáska színezete is környezetétől függ. Feketétől a barnáig, szürkétől a sárgásig minden színárnyalat megfigyelhető rajta. Egyszínű háttér előtt a mintázat tompább, de ha a fény a hátteret sötétebb és világosabb foltok mozaikjaira bontja, a sáskák foltjai élénkebben pompáznak. A nőstények még a hímeknél is jobban illeszkednek környezetükhöz. Ha a színezetétől erősen elütő helyre zavarjuk az állatot, akkor mihamarabb igyekszik visszatérni. Más fajjal nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj. Hátsó szárnyának tövi része kék, ritkán sárgás és rózsaszínes is lehet. A szárnyakat egy széles, sötét színű szalag szeli át. Hátsó lábszára is kék. Zavarásra eleinte lelapul, majd a talajon ugrálva-futva, végső esetben alacsonyan, de aktívan nagyobb távolságra repülve menekül.

Leírás:

Testméret:

Cirpelés:

Elterjedés:

Élőhely, életmód:

Fenológia: