„Stenobothrus crassipes” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0490 0491</nowiki>''
 
''<nowiki>#0490 0491</nowiki>''
   
Magyar név: szárnyatlan rétisáska ''
+
Magyar név: Szárnyatlan rétisáska
   
 
Tudományos név: ''Stenobothrus crassipes'' (Carpentier, 1845)
 
Tudományos név: ''Stenobothrus crassipes'' (Carpentier, 1845)
12. sor: 12. sor:
   
 
Természetvédelmi értékszám: III
 
Természetvédelmi értékszám: III
  +
   
 
<gallery>
 
<gallery>
26. sor: 27. sor:
   
   
Apró termetű, a hím 12,5 mm, nőstény 16 mm. Alapszíne olajbarna, néha oldalt zöld. A fejtetőn és az előtorpajzson világos hosszanti csíkok lehetnek. A rövid, lebenyszerű szárnyú sáska mind az alföldi, mind pedig a hegyvidéki félszáraz, sztyepp-jellegű társulások jellemző állata. Helyenként nagyobb tömegben is előfordulhat, és akkor az adott egyenesszárnyú együttes vezérfajává is válhat.
 
   
 
Leírás: A Stenobothrus crassipes a legkisebb sáska Közép-Európában. Alapszíne olajbarna, néha oldalt zöld, sok árnyalattal, a test felső oldala mindig barna.A fejtetőn és az pronotumon világos hosszanti csíkok lehetnek, csak kissé íveltek befelé, és a pronotumon sötét alapon futnak. A legszembetűnőbb jellemzője a rövid első szárny. A hímeknél a potroh közepét érik el, a nőstényeknél pikkelyszerűek. A széles media-mező eléri a szárnycsúcsot, és csak néhány keresztirányú ere van. A hátsó szárnyak mindkét nemnél csak félig olyan hosszúak, mint a mellsők. Ritkán előfordulnak hosszú szárnyú egyedek, ezek képesek repülni.
 
Leírás: A Stenobothrus crassipes a legkisebb sáska Közép-Európában. Az alapszín zöld és barna sok árnyalattal, a test felső oldala főleg barna. A fehér pronotum oldalélek csak kissé íveltek befelé és sötét alapon futnak. A legszembetűnőbb jellemzője a rövid első szárny. A hímeknél a potroh közepét érik el, a nőstényeknél pikkelyszerűek. A széles media-mező eléri a szárnycsúcsot, és csak néhány keresztirányú ere van. A hátsó szárnyak mindkét nemnél csak félig olyan hosszúak, mint a mellsők. Ritkán előfordulnak hosszú szárnyú egyedek, ezek képesek repülni.
 
   
 
Testméret: ♂ 10-12 mm | ♀ 13-16 mm
 
Testméret: ♂ 10-12 mm | ♀ 13-16 mm
   
 
Elterjedés:
 
Elterjedés:
  +
 
Élőhely: sáska mind az alföldi, mind pedig a hegyvidéki félszáraz, sztyepp-jellegű társulások jellemző állata. Helyenként nagyobb tömegben is előfordulhat, és akkor az adott egyenesszárnyú együttes vezérfajává is válhat.

A lap 2019. február 16., 18:38-kori változata

#0490 0491

Magyar név: Szárnyatlan rétisáska

Tudományos név: Stenobothrus crassipes (Carpentier, 1845)

Elterjedés: délkelet-európai

Faunatípus: pontomediterrán

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: III



http://www.orthoptera.ch/arten/item/stenobothrus-crassipes

https://www.inaturalist.org/taxa/555660-Stenobothrus-crassipes/browse_photos

http://www.pyrgus.de/Stenobothrus_crassipes_en.html


Leírás: A Stenobothrus crassipes a legkisebb sáska Közép-Európában. Alapszíne olajbarna, néha oldalt zöld, sok árnyalattal, a test felső oldala mindig barna.A fejtetőn és az pronotumon világos hosszanti csíkok lehetnek, csak kissé íveltek befelé, és a pronotumon sötét alapon futnak. A legszembetűnőbb jellemzője a rövid első szárny. A hímeknél a potroh közepét érik el, a nőstényeknél pikkelyszerűek. A széles media-mező eléri a szárnycsúcsot, és csak néhány keresztirányú ere van. A hátsó szárnyak mindkét nemnél csak félig olyan hosszúak, mint a mellsők. Ritkán előfordulnak hosszú szárnyú egyedek, ezek képesek repülni.

Testméret: ♂ 10-12 mm | ♀ 13-16 mm

Elterjedés:

Élőhely: sáska mind az alföldi, mind pedig a hegyvidéki félszáraz, sztyepp-jellegű társulások jellemző állata. Helyenként nagyobb tömegben is előfordulhat, és akkor az adott egyenesszárnyú együttes vezérfajává is válhat.