„Phaneroptera falcata” változatai közötti eltérés
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: IV |
Természetvédelmi értékszám: IV |
||
| − | |||
| ⚫ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
Fájl:0020_Phaneroptera_falcata.jpg|Zöld repülőszöcske |
Fájl:0020_Phaneroptera_falcata.jpg|Zöld repülőszöcske |
||
| − | |||
</gallery> |
</gallery> |
||
| + | |||
| + | https://www.inaturalist.org/taxa/141737-Phaneroptera-falcata/browse_photos |
||
| + | |||
| ⚫ | |||
| − | Leírás: A test színe világoszöld, finom vörösesbarna, szabálytalan foltokkal az egész testen. Előfordul, hogy a szem színe piros vagy a külső fele piros. A pronotum oldalsó lebenye sokkal hosszabb, mint amilyen magas. Az elülső szárnyak zöldek, rövidebbek, mint a hátsó szárnyak, nem érik el a hátsó térdet. A hímeknek barnás-vöröses cirpelő berendezés van a mellső szárnyak tövénél. A hím szubgenitalis lemeze a végén halfarok szerűen kiszélesedik. A cerkuszok a csúcsi részen enyhén kiszélesedettek. A nőstény tojócsöve rövid és erősen görbült, az alsó élén enyhe szögben hajlik, az oldalsó lamella kígyózó. |
+ | '''Leírás:''' A test színe világoszöld, finom vörösesbarna, szabálytalan foltokkal az egész testen. Előfordul, hogy a szem színe piros vagy a külső fele piros. A pronotum oldalsó lebenye sokkal hosszabb, mint amilyen magas. Az elülső szárnyak zöldek, rövidebbek, mint a hátsó szárnyak, nem érik el a hátsó térdet. A hímeknek barnás-vöröses cirpelő berendezés van a mellső szárnyak tövénél. A hím szubgenitalis lemeze a végén halfarok szerűen kiszélesedik. A cerkuszok a csúcsi részen enyhén kiszélesedettek. A nőstény tojócsöve rövid és erősen görbült, az alsó élén enyhe szögben hajlik, az oldalsó lamella kígyózó. |
Testhossz: ♂ 14-16 mm | ♀ 16-18 mm | Tojócső 5-6 mm |
Testhossz: ♂ 14-16 mm | ♀ 16-18 mm | Tojócső 5-6 mm |
||
| 28. sor: | 29. sor: | ||
Cirpelés: A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat. A nőstény hangja sokkal szárazabb, pattogás-szerű. Ezek a szöcskék a elsősorban a későd-élutáni órákban és az éjszaka első felében énekelnek intenzíven. |
Cirpelés: A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat. A nőstény hangja sokkal szárazabb, pattogás-szerű. Ezek a szöcskék a elsősorban a későd-élutáni órákban és az éjszaka első felében énekelnek intenzíven. |
||
| − | Elterjedés: eurosziberiai faj. |
+ | '''Elterjedés:''' eurosziberiai faj. |
| − | Habitat és életmód: Fitofág. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. Könnyedén és jól repül akár több, mint 50 m-t. |
+ | '''Habitat és életmód:''' Fitofág. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. Könnyedén és jól repül akár több, mint 50 m-t. |
| − | Fenológia: A május végén megjelenő lárvákból az imágók július végén és augusztus elején jelennek meg. A nőstények az erősen lapított petéket egyesével a levelek szegélyénél a mezofillumba helyezik, s a peték a hullott avarban telelnek át. |
+ | '''Fenológia:''' A május végén megjelenő lárvákból az imágók július végén és augusztus elején jelennek meg. A nőstények az erősen lapított petéket egyesével a levelek szegélyénél a mezofillumba helyezik, s a peték a hullott avarban telelnek át. |
A lap jelenlegi, 2019. április 9., 14:06-kori változata
Magyar név: Zöld repülőszöcske
Tudományos név: Phaneroptera falcata (Poda, 1761)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai, policentrikus
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
Zöld repülőszöcske
https://www.inaturalist.org/taxa/141737-Phaneroptera-falcata/browse_photos
http://www.orthoptera.ch/arten/item/phaneroptera-phaneroptera-falcata
Leírás: A test színe világoszöld, finom vörösesbarna, szabálytalan foltokkal az egész testen. Előfordul, hogy a szem színe piros vagy a külső fele piros. A pronotum oldalsó lebenye sokkal hosszabb, mint amilyen magas. Az elülső szárnyak zöldek, rövidebbek, mint a hátsó szárnyak, nem érik el a hátsó térdet. A hímeknek barnás-vöröses cirpelő berendezés van a mellső szárnyak tövénél. A hím szubgenitalis lemeze a végén halfarok szerűen kiszélesedik. A cerkuszok a csúcsi részen enyhén kiszélesedettek. A nőstény tojócsöve rövid és erősen görbült, az alsó élén enyhe szögben hajlik, az oldalsó lamella kígyózó.
Testhossz: ♂ 14-16 mm | ♀ 16-18 mm | Tojócső 5-6 mm
Cirpelés: A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat. A nőstény hangja sokkal szárazabb, pattogás-szerű. Ezek a szöcskék a elsősorban a későd-élutáni órákban és az éjszaka első felében énekelnek intenzíven.
Elterjedés: eurosziberiai faj.
Habitat és életmód: Fitofág. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. Könnyedén és jól repül akár több, mint 50 m-t.
Fenológia: A május végén megjelenő lárvákból az imágók július végén és augusztus elején jelennek meg. A nőstények az erősen lapított petéket egyesével a levelek szegélyénél a mezofillumba helyezik, s a peték a hullott avarban telelnek át.
