„Pseudopodisma nagyi” változatai közötti eltérés
19. sor: | 19. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
− | A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. |
||
− | Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája ([[Pseudopodisma fieberi]]) Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni. |
||
⚫ | |||
− | Pseudopodisma fieberi (Scudder, 1897) |
||
+ | |||
⚫ | |||
− | + | Testhossz: S 17-19 mm, $ 23-30 mm. |
|
+ | |||
− | Striduláció: a faj nem törődik. |
||
+ | Cirpelés: a faj nem ad ki hangot. |
||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
+ | https://www.academia.edu/17717384/Distribution_of_Catantopinae_species_Orthoptera_Acrididae_in_Hungary |
||
http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf |
http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf |
A lap 2020. január 12., 14:54-kori változata
0310 0311 0312
Magyar név: Nagy hegyisáskája
Tudományos név: Pseudopodisma nagyi (Galvagni and Fontana, 1996)
Elterjedés: közép-, kelet-európai
Faunatípus: balkáni-dácikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Leírás: a test színe zöld. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.
Testhossz: S 17-19 mm, $ 23-30 mm.
Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.
Elterjedés: Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.
Élőhely és életmód: A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.
Fenológia: Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.