„Gryllotalpa gryllotalpa” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
30. sor: 30. sor:
 
Cirpelés: az ének egy hosszú szótag-sorozatból áll. A cirpelés különösen a késő tavasszal és kora nyáron hallható, főként este és éjszaka, ritkán a nap folyamán. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak.
 
Cirpelés: az ének egy hosszú szótag-sorozatból áll. A cirpelés különösen a késő tavasszal és kora nyáron hallható, főként este és éjszaka, ritkán a nap folyamán. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak.
 
<gallery>
 
<gallery>
  +
Mole_cricket_burrow.png|Y alakú rezonátor-ürege
Példa.jpg|Képaláírás1
 
Példa.jpg|Képaláírás2
 
 
</gallery>
 
</gallery>
   

A lap 2020. július 27., 09:57-kori változata

Magyar név: Lótücsök / Közönséges lótücsök

Tudományos név: Gryllotalpa gryllotalpa (Linne, 1758) (Syn.: Gryllotalpa vulgaris Latreille, 1804)

Elterjedés: európai, nyugat-ázsiai

Faunatípus: európai-policentrikus

Életforma: fissurobiont

Természetvédelmi értékszám: IV



https://www.inaturalist.org/taxa/71219-Gryllotalpa-gryllotalpa/browse_photos

http://www.orthoptera.ch/arten/item/gryllotalpa-gryllotalpa?category_id=42


Leírás: bársonyos-barnás-sárga színű állat, a has irányában sárga. A fej előreálló, előtorpajzsa kúpszerű. Az elülső lábak ásólábakká módosultak. A hátsó szárnyak hosszabbak, mint a mellső szárnyak és gyakran hosszabbak, mint a potroh. A test finoman, vastagon szőrözött.

Testhossz: ♂ 35-40 mm, ♀ 40-50 mm.

Cirpelés: az ének egy hosszú szótag-sorozatból áll. A cirpelés különösen a késő tavasszal és kora nyáron hallható, főként este és éjszaka, ritkán a nap folyamán. A hímek hangjuk felerősítésre jellegzetes, Y alakú rezonátor-üreget ásnak.

Habitat és életmód: A laza, nedvesebb talajban ásott járataikat csak a júniusi párzási időszakban hagyják el, ilyenkor kisebb-nagyobb csoportokban repülnek 4-20 m magasságban. Az erősebb fényforrások körül nagyobb tömegekben gyűlhetnek össze. Főként növényi táplálékot fogyasztanak, így elsősorban a palántaágyásokban okozhatnak tetemes kárt, de rovarlárvákat is.

Fenológia: az életciklus két évig tart. Az első évben lárvaként telelnek át, és a második évben imágók.