„Tetrigoidea” változatai közötti eltérés
2. sor: | 2. sor: | ||
Ez a csoport az egész világon elterjedt, több mint 1000 fajjal, amelyek többsége a trópusokon és a szubtrópusokon él, és itt is különösen az indomaláji és a madagaszkári régiókban. A fajok kisméretűek, geofilek és fitofágok. Általában négy családra osztják, több, mint 200 nemzetséggel, amelyek közül Európában csak a következő család fordul elő (3 nemzetség és 13 faj), 6 fajjal Magyarországon. |
Ez a csoport az egész világon elterjedt, több mint 1000 fajjal, amelyek többsége a trópusokon és a szubtrópusokon él, és itt is különösen az indomaláji és a madagaszkári régiókban. A fajok kisméretűek, geofilek és fitofágok. Általában négy családra osztják, több, mint 200 nemzetséggel, amelyek közül Európában csak a következő család fordul elő (3 nemzetség és 13 faj), 6 fajjal Magyarországon. |
||
⚫ | |||
+ | A hazai fajok többnyire enyhén vagy erősen higrofilek, néhányan önként is mennek vízbe és tudnak jól úszni és merülni. Főleg a talajon élnek, és csak ritkán mozognak a növényzeten. A hazai fajok asonlóan a többi Alpoktól és Pireneusoktól északra fekvő fajhoz imágó formában telelnek át, ritkábban, mint a lárvák. A hangadásuk nem ismert, a megfelelő mozdulatok ellenére sem hallatnak hangokat a hímek, s a hallásról sem tudni semmit. |
||
⚫ | |||
'''1'''. Az előhát középbordája egyenes, vagy egyenletesen hajló, a fejtetőnek a szemek közötti része sokkal szélesebb, mint a szemek............'''2''' |
'''1'''. Az előhát középbordája egyenes, vagy egyenletesen hajló, a fejtetőnek a szemek közötti része sokkal szélesebb, mint a szemek............'''2''' |
A lap jelenlegi, 2023. március 29., 13:03-kori változata
Ez a csoport az egész világon elterjedt, több mint 1000 fajjal, amelyek többsége a trópusokon és a szubtrópusokon él, és itt is különösen az indomaláji és a madagaszkári régiókban. A fajok kisméretűek, geofilek és fitofágok. Általában négy családra osztják, több, mint 200 nemzetséggel, amelyek közül Európában csak a következő család fordul elő (3 nemzetség és 13 faj), 6 fajjal Magyarországon.
A hazai fajok többnyire enyhén vagy erősen higrofilek, néhányan önként is mennek vízbe és tudnak jól úszni és merülni. Főleg a talajon élnek, és csak ritkán mozognak a növényzeten. A hazai fajok asonlóan a többi Alpoktól és Pireneusoktól északra fekvő fajhoz imágó formában telelnek át, ritkábban, mint a lárvák. A hangadásuk nem ismert, a megfelelő mozdulatok ellenére sem hallatnak hangokat a hímek, s a hallásról sem tudni semmit.
1. Az előhát középbordája egyenes, vagy egyenletesen hajló, a fejtetőnek a szemek közötti része sokkal szélesebb, mint a szemek............2
- – A fejtető szemek közötti része alig szélesebb egy szemnél..............................Délnyugati tövishátú sáska —Tetrix ceperoi (Bolivar 1887)
2. A előhát középbordája gyenge, a felső széle majdnem egyenes....................................................................................................................3
- – A előhát középbordája erősen domború, ezért a előhát majdnem tetőszerűnek látszik, felső széle ívben hajlik........................................5
3. A homlokcsúcs a szemek között erősen előreugrik.........................................................................................................................................4
- – A homlokcsúcs a szemek között csak kissé ugrik előre; a hátsó lábfejok 1. és 2. tapadólebenykéje egyforma, erősebben kiemelkedik és hegyes...........................................................................................................................Bolivar-tövishátú sáska —Tetrix bolivari Saulcy 1901
4. A középső és a hátsó comb alsó pereme síma, s ellentétben a bolivari-val a hátsó lábfejok 1. és 2. tapadólebenykéje lapos,nem egyforma és nem nagyon hegyes..........................................................................................Közönséges tövishátú sáska — Tetrix subulata (Linne 1758)
5. Zömök egyedek, erősen domborodó előhátmal; a homlokprofil inkább konvex, a fejtetővel bezárt szög meglehetősen kerekitett; a hátsó comb hossza a szélességének nincs háromszorosa a hátsó lábfej nem olyan...................................................................................................6
- – Karcsúbb egyedek, kevésbé domború előháttal (noha egészen világosan háztető alakú); a homlokprofil kevésbé konvex és jobban hullámos, a fejtetővel bezárt szög meglehetősen hegyes, a hátsó comb hossza a szélesség háromszorosa; a hátsó lábfejek a szerint. .................................................................................................................................Ligeti tövishátú sáska —Tetrix undulata (Sowerby 1806)
6. A csápok és azok ízei hosszúak; a fejtető vágott; az előhát első pereme kissé lekerekített; a hátsó lábfej alsó körvonala jobban fűrészszerű; a hátsó szárnyak nyugalmi helyzetben majdnem elérik az előhát legcsúcsát....................................................................................................Vékonycsápos tövishátú sáska — Tetrix tenuicornis Sahlberg 1893
- – A csápok és azok ízei rövidek; a fejtető és az előhát első széle szögben találkozik, a hátsó lábfej körvonala kevésbé fűrészszerű. A hátsó szárnyak nyugalmi helyzetükben majdnem háromszor olyan hosszúak, mint a fedőszányak......................................................................................................Kétpettyes tövishátú sáska — Tetrix bipunctata (Linne 1758)