„Tettigonia caudata” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
15. sor: 15. sor:
 
</gallery>
  
</gallery>
   
−
Az előző fajnál termetesebb a farkos lombszöcske (hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft.
  
   
  +
'''Magyar név''': farkos lombszöcske
   
  +
'''Tudományos név:''' ''Tettigonia caudata ''(Charpentier, 1842)
−
Leírás: A keleti Zöld Bush-krikett egy zöld test, néha narancs-sárgás, anélkül, hogy a háti barna csík. A tüskék a hátulsó femora fekete, fekete folt a bázis. Hím cerci íveltek a külső és majdnem ugyanolyan hosszú, mint a tollak. A tojásrakó felülmúlja a hossza a szárnyait.
  
−
Testhossz: $ 23-36mm, 29-37mm Ç, tojásrakó 35-40mm.
  
⚫
Stridulation: a echemes vannak crescendo, tartó mintegy 2-4s. Ez stridulation folyamán nappal és éjszaka egyaránt.
  
−
Megoszlás: a közép-ázsiai, pontusi és Kelet-alpesi fajok.
 
   
  +
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.
−
Habitat és életmód: ez egy praticolous és arbusticolous fajok, mezofil és szárazságtűrő. Néha ez is megtalálható a gabonafélék, illetve mellett az utcán, a bokrok.
  
  +
−
Fenológia: felnőtt látható június-július és október között. Ez hibernálás tojás színpadon. Nimfák kelnek áprilisban.
  
  +
  +
'''Leírás, bemutatás:'''
  +
  +
Legnagyobb testű szöcskéink közé tartozik. Színe egyenletesen zöld, csak a lábak színe néha sárgás. Különösen az idősebb állatok lehetnek sárgás alapszínűek. A fejtető és a nyakpajzs, ellentétben a többi ''Tettigonia'' fajjal, egyenletesen zöld, csak a hím cirpelő szerve többé-kevésbé sötét. A keskeny szárnyak hosszúak, túlérnek a hátsó térden. A hátsó lábak lábszárán erős, fekete tüskék ülnek, alapjukon fekete bázissal, ezzel meg lehet különböztetni a már idősebb lárvákat is a többi európai ''Tettigonia'' fajtól. A nőstény tojócsöve hússzínű barnás, nagyon hosszú, a szárnyak csúcsán is túlér, enyhén lefelé hajlított. A hím cerkuszai a tövüknél erősen megvastagodottak.
  +
  +
♂ 25-30 mm, ♀ 27- 40 mm, tojócső 37-40 mm
  +
  ⚫
Cirpelés: a echeme-k hangosak, mintegy 2-4 s időtartammal, nappal és éjszaka egyaránt.
  +
  +
'''A faj ökológiája:'''
  +
  +
Ez egy praticolous és arbusticolous faj, mezofil, mezo-xerofil. Dús, 1-3 m magas kultúr vagy egyéb növényállományokat (pl. gabonavetésekben, gyombozótokban), bozót-foltokat kedveli.
  +
Nagyrészt ragadozó. A lárvák az áttelelt petékből áprilisban kelnek. Kezdetben (kis lárvaként) rétek gyepszintjében, később, főként imágóként magasabb növényzeti szintekbe vonul. Kifejlett példányaival június-július-tól akár október közepéig találkozhatunk. Tojásrakásra ismét a talajszintre tér vissza. Közepesen repül, ami magyarázza esetenként eltérő ökológiájú élőhelyeken való felbukkanását.
  +
  +
  +
'''Általános elterjedése:''' Eurázsiai pontomediterrán; E-Olaszországtól Belsö- Ázsiáig.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon:''' Konkrét elterjedési kép aligha adható, mert a legkülönbözőbb tájakon, magasságokon, de igen szórványosan mutatkozik.
  +
  +
  +
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).
  +
  +
ANP: Aggteleki-hg./26 (Aggtelek/V, R, Jósvafö/V, R)
  +
  +
BNP: Bükk-hg./25 (Szilvásvárad/N, Nagyvisnyó/N)
  +
  +
BFNP: Lókút/9 FHNP: „Fertő-táj”/2
  +
  +
HNP: Ujszentmargita,/17, N „Bockerek”-erdő/6, Debrecen/44 KNP: Ópusztaszer/N KMNP: „Békés-m.”
  +
  +
  +
'''Állománynagyság:''' Országosan, bár igen szórványosan jelentkező szöcske, amely agrárterületeken sem ismeretlen. Feltehető, hogy utóbbi területeken való megfogyatkozása összefügg a fokozott agrár-kemizációval.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényezők:''' Hazai fennmaradása viszonylagosan szórványos előfordulása ellenére is csak az inszekticidekkel tartósabban kezelt agrárterületeken látszik veszélyeztetettnek.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelés:''' Természetes élőhelyeken beavatkozást nem igényel. Agrárterületeken (vegyszermentes) magaskórós, akár gyombozótok, bokros, rét közeli mezsgyék elősegítik megtelepedését, fennmaradását.

A lap 2016. április 20., 13:22-kori változata

Magyar név: farkos lombszöcske

Tudományos név: Tettigonia caudata (Carpentier, 1845)

Elterjedés: közép-, kelet-európai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

  • 0111 Tettigonia caudata.jpg


Magyar név: farkos lombszöcske

Tudományos név: Tettigonia caudata (Charpentier, 1842)

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.


Leírás, bemutatás:

Legnagyobb testű szöcskéink közé tartozik. Színe egyenletesen zöld, csak a lábak színe néha sárgás. Különösen az idősebb állatok lehetnek sárgás alapszínűek. A fejtető és a nyakpajzs, ellentétben a többi Tettigonia fajjal, egyenletesen zöld, csak a hím cirpelő szerve többé-kevésbé sötét. A keskeny szárnyak hosszúak, túlérnek a hátsó térden. A hátsó lábak lábszárán erős, fekete tüskék ülnek, alapjukon fekete bázissal, ezzel meg lehet különböztetni a már idősebb lárvákat is a többi európai Tettigonia fajtól. A nőstény tojócsöve hússzínű barnás, nagyon hosszú, a szárnyak csúcsán is túlér, enyhén lefelé hajlított. A hím cerkuszai a tövüknél erősen megvastagodottak.

♂ 25-30 mm, ♀ 27- 40 mm, tojócső 37-40 mm

Cirpelés: a echeme-k hangosak, mintegy 2-4 s időtartammal, nappal és éjszaka egyaránt.

A faj ökológiája:

Ez egy praticolous és arbusticolous faj, mezofil, mezo-xerofil. Dús, 1-3 m magas kultúr vagy egyéb növényállományokat (pl. gabonavetésekben, gyombozótokban), bozót-foltokat kedveli. Nagyrészt ragadozó. A lárvák az áttelelt petékből áprilisban kelnek. Kezdetben (kis lárvaként) rétek gyepszintjében, később, főként imágóként magasabb növényzeti szintekbe vonul. Kifejlett példányaival június-július-tól akár október közepéig találkozhatunk. Tojásrakásra ismét a talajszintre tér vissza. Közepesen repül, ami magyarázza esetenként eltérő ökológiájú élőhelyeken való felbukkanását.


Általános elterjedése: Eurázsiai pontomediterrán; E-Olaszországtól Belsö- Ázsiáig.


Elterjedése Magyarországon: Konkrét elterjedési kép aligha adható, mert a legkülönbözőbb tájakon, magasságokon, de igen szórványosan mutatkozik.


ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).

ANP: Aggteleki-hg./26 (Aggtelek/V, R, Jósvafö/V, R)

BNP: Bükk-hg./25 (Szilvásvárad/N, Nagyvisnyó/N)

BFNP: Lókút/9 FHNP: „Fertő-táj”/2

HNP: Ujszentmargita,/17, N „Bockerek”-erdő/6, Debrecen/44 KNP: Ópusztaszer/N KMNP: „Békés-m.”


Állománynagyság: Országosan, bár igen szórványosan jelentkező szöcske, amely agrárterületeken sem ismeretlen. Feltehető, hogy utóbbi területeken való megfogyatkozása összefügg a fokozott agrár-kemizációval.


Veszélyeztető tényezők: Hazai fennmaradása viszonylagosan szórványos előfordulása ellenére is csak az inszekticidekkel tartósabban kezelt agrárterületeken látszik veszélyeztetettnek.


Természetvédelmi kezelés: Természetes élőhelyeken beavatkozást nem igényel. Agrárterületeken (vegyszermentes) magaskórós, akár gyombozótok, bokros, rét közeli mezsgyék elősegítik megtelepedését, fennmaradását.

A lap eredeti címe: „https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Tettigonia_caudata&oldid=659”